Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

III. A MALOM MŰKÖDÉSE 1920—1944 KÖZÖTT - 2. Az 1929—33-as gazdasági világválság időszakában

Ehhez járultak még az új vámtételek, melynek összege búzára: 8,02 aranykorona, lisztre pedig 21,14 aranykorona. Ezt követően megalkottál^ az úgynevezett „lisztkeverési törvényt", amellyel abszolút lehetetlenné tették a lisztbevitelt.

311 Ugyanakkor a lisztkivitel teljes leállása előtt a cseh importőrök csak Szob és Oroszvár állomásokon voltak hajlandók a nyugat-európai árakat megfizetni, vagyis a 114—118 cseh korona értékhatárt, míg az északi és északkeleti határállomásokon (Sátoraljaújhely, Záhony, Hidasnémeti) csak 98—102 koronát, ami a budapesti, illetve dunántúli malmoknak cca 18 cseh korona bevételtöbbletet jelentett a miskolci, illetve a debreceni István malmokkal szemben, így válik érthetővé, miért hat ilyen erősen a csehszlovákiai kivitel alakulása az István malmok konszernjére 1930-ban. Először a miskolci üzem termelését redukálják „csak a helyi szükséglet fedezésére", majd 1931-ben ez az üzem teljesen leáll.

312 A konszern megpróbálkozott az értékesítését olyan formában bővíteni, hogy megvásárolta más malmok kiviteli kontingensét is. 1931 decemberében pl. 16 420 q exportjogot vásárolnak így össze a Back Bernát Fiai Szeged, a Csornai és az Első Barcsi Hengermalomtól. Később, de még ugyanebben a hónapban a Zsófia kontingenséből is 1530 q-t magukhoz váltanak.

313 Ezek ellenére a vállalat egész évi kiviteli kvótája mindössze 75 577 mm lett, ami tekintve a belföldi piacon a nagy kereskedelmi malmok versenyképtelenségét, a vám és vegyesmalmokkal szemben, a közeli csőd árnyékát vetette előre. A következő évben, 1932-ben a vállalat történetében valóban katasztrofális helyzet állt elő. Az évi mérleg 3 015 550 P veszteséget mutatott ki, ami meghaladta a vállalat egész tartaléktőke-összegét.

314 E hatalmas veszteség következménye, hogy a vállalat 1933. évi kimutatásából teljesen eltűnik a tartaléktőke, s ekkor kerül napirendre a debreceni üzemrész leállításának terve is.

315 A Borsod-Miskolczi és Debreceni István gőzmalom főrészvényesei elhatározták a malom ideiglenes leállítását, mivel a malom elvesztette nyereségképességét. Többek között hivatkoznak arra is, hogy a bolettaalapba befizetett összeget a malomnak nem térítették vissza. Ez utóbbi állítás nem teljesen helytálló. Csupán arról volt szó, hogy a Nemzeti Bank a valutakorlátozások miatt késve térítette meg az összeget. Amiből igaz, nem csak erkölcsi károk származtak a többszöri reklamációk miatt, hanem késedelmi kamat veszteség, azaz gazdasági kára is lett a vállalatnak.

316 Tehát károsan hatott a malomra a kormánynak a válság alatt gyakorolt olyan devizapolitikája, amellyel a nyersanyagot behozó importőröket támogatta egyes iparágak exportőrjei rovására.

317 Az üzem leállása súlyosan hatott az egész városra, mert az emberek újabb csoportja vált munkanélkülivé. Egyéb járulékos károk is jelentkeztek, mint a környék gabonaeladási lehetőségének további romlása, helyi kereskedelem kieső jövedelme. Jellemző, hogy a kornyéken, ahol eddig vagy budapesti árfo-