Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)
III. A MALOM MŰKÖDÉSE 1920—1944 KÖZÖTT - 2. Az 1929—33-as gazdasági világválság időszakában
rossz búzatermés volt, s a kedvező helyzetet azonnal kihasználta a versenyképessé vált magyar liszt. Újra megjelent Angliában, Norvégiában, valamint Finnországban és Svédországban. 299 Nem tartanánk helyesnek, hogy a válság éveinek a magyar malomiparra hatást gyakorolt tényezői közül csak a pozitívakat soroljuk fel. Negatívumként kell említenünk a lisztkivitel 1931 utáni nagyarányú visszaesését (11. sz. táblázat), mely azonban csak részben befolyásolta a malmok foglalkoztatottsága csökkenését. A gazdasági nehézségek ugyanis előtérbe állították a hazai lisztes darakészítmények fogyasztását. Általánosságban megállapíthatjuk: a magyar malomipar számára a válság évei kedvezőbbek voltak, mint a háború utáni első évtized. E kedvező körülmények ellenére, amelyek az iparágra általában érvényesek voltak, az iparágon belül 1929-ig már tapasztalt tendenciát tovább erősítették. Nevezetesen, egyik oldalról a kereskedelmi malmok, más oldalról a vegyes és vámmalmok rentabilitásában, működtetésében tapasztalható eltolódás tovább fokozódott. „A kereskedelmi őrlés és vámőrlés közötti nagy disparitás az árakban olyan eltolódást létesített, hogy a legális kereskedelmi őrlés a belföldi piacon úgyszólván elvesztette létjogosultságát." 300 Jól szemlélteti e tényt, hogy a válság ideje alatt a vidéki nagy kereskedelmi malmok száma 14-ről 6-ra csökken, s ezek őrlési átlaga 1933-ban az 1929-esnek csak 23%-a lesz! Ugyanakkor a vámmalmok és a vegyesmalmok együttes száma 425-ről 444-re nőtt. Az általuk feldolgozott terménymennyiség átlaga pedig az 1929-es teljesítményükhöz viszonyítva még emelkedik is (9. sz. táblázat). Az üzemek egyébként többféle módon igyekeztek védekezni a válság őket sújtó hatásával szemben. Mivel a lisztforgalomban már 1928-ban fennakadás mutatkozott és számos kereskedő fizetésképtelenné vált, felvetődött az a gondolat, hogy a malmok közösen védjék meg a hitelre eladott termékeikből fakadó követeléseiket. így jött létre 1929. március 1-ével az úgynevezett Magyarországi Malmok Hitelvédő Egyesülete.™ 1 Az egyezmény céljaként a közös adósok elleni egységes fellépést határozták el a szerződő felek, s kötelességüknek nyilvánították, hogy ha tudomásukra jut valamely kereskedőnek — akinek malommal szembeni tartozása is van — a meggyengülése, akkor azt rögtön jelentik, hogy a malmok a kielégítés során a hitelezők rangsorába még megfelelő helyre kerülhessenek. A tönk szélére jutott lisztnagykereskedők és egyéb adósok csődtömegéből ezután a nyújtott hitel arányában részesültek az egyezmény tagjai. Ebbe a szervezetbe 1929. július 25-ével az István malom is belépett. 302 Másik fontos szerepet betöltő szervezet a Magyarországi Exportmalmok Szindikátusa volt. Megalakulásának időpontja: 1931. július 21. Ez a szervezet elsősorban az Ausztriába történő szállítások lebonyolítására alakult. Számon tartotta az exportlehetőségeket, s százalékosan elosztotta azt a tagok között. A Szindikátus tagjai közé a debreceni üzem is belépett, s az Ausztriába irányuló egész export 8,52%-át ő szállíthatta. (Az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosen-