Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

III. A MALOM MŰKÖDÉSE 1920—1944 KÖZÖTT - 1. A magyar malomipar „nagy válságának" első évtizede (1919— 1929)

III. A MALOM MŰKÖDÉSE 1920—1944 KÖZÖTT 1. A magyar malomipar „nagy válságának" első évtizede (1919—1929) Az első világháború befejezése után a magyar gazdasági élet teljesen új kö­rülmények közé került. A háború utolsó időszakában jelentkező gazdasági ne­hézségek — nyersanyaghiány, a mezőgazdaság termelésének csökkenése stb. — párosulva a politikai, katonai, társadalmi válságokkal az országot a teljes ki­merültség állapotába juttatták. Az 1920-ban megkötött béke egy legyengült, szétzüllesztett állapotban levő országot talált, de a monarchia összeomlása, az önálló magyar állam létrejötte pozitív irányban is hatott. Ezek közül elsőnek a gazdasági függő viszony meg­szűntét említenénk, ami egyúttal a magyar ipar eltorzult szerkezetén történő javítás lehetőségét is megteremtette. Mindenekelőtt az osztrák ipar versenye miatt nem fejleszthető iparágak kiépítése — pl. textilipar — előtt nyílt meg az út. Ugyancsak pozitív változás következett be a társadalmi struktúrában is. Mint az alábbi táblázat mutatja, az arányokat tekintve csökkent az ősterme­lők, emelkedett az iparban foglalkoztatottak, de növekedett a kereskedelem, a közlekedés és az egyéb foglalkozási ágakhoz tartozók arányszáma is. 248 A munkásosztály összetételét tekintve is kedvező irányú volt a változás. Míg az ipari munkásság számának 53,1 %-a került az új határokon belülre, addig a gyáripari munkásság 57%-a. A monarchia széthullása elsősorban pénzügyi, kereskedelmi nehézségeket okozott. Megszűnt ugyanis a monarchia közös piaca, ahol a magyar kereske­delemnek nem volt deviza- és valutaproblémája. Az új, önálló állami léttel napirendre került a valutakérdés. A pénzügyi bajokat sokasította, hogy 1920­ban és 1921-ben olyan nagyarányúan esett vissza a magyar gazdasági élet 1913-as ország­1920-as ország­Foglalkozási ág határon belül határon belül % Őstermelő Bányászat—jpar 64,5 17,1 55,8 21,4 Kereskedelem—közlekedés 6,5 8,7 Egyéb 11,9 14,1

Next

/
Oldalképek
Tartalom