Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 5. A forradalmak korában (1918—1919)

hatott a soknemzetiségű monarchia szétbomlása is. Ezek a körülmények a mezőgazdaság termelésének visszaesésével az István malom számára azzal a szomorú következménnyel jártak, hogy sem gabonaneműekben, sem szénben nem tudta biztosítani az üzemeltetéshez szükséges anyagokat. Volt olyan időszak, amikor a malom raktáraiban mindössze néhány száz mázsa terményt tároltak, ami alig haladta meg az egynapi kapacitás szükségletét. A szénellátás nehézségeivel pedig december 7-én a debreceni Munkás Tanács is foglalkozott. Elhatározták, a hiányon rekvirálással próbálnak segíteni.

237 A Károlyi-kormány és vele együtt a polgári demokratikus rendszer helyi szervei nem tudtak úrrá lenni a nehézségeken. Képtelenek voltak biztosítani a nyersanyagot, de nem tudták megoldani a frontról hazatérők, a megszállás alá kerülő területek menekültjeinek foglalkoztatását sem. A gazdasági és politikai bizonytalanság, a tömegek elégedetlensége a tőkéseket várakozó, még inkább a kivárás álláspontjára vitte, ami újabb tényezőként járult a termelés visszaeséséhez. A Károlyi-kormány, illetve a Nemzeti Tanács népélelmezési bizottsága mindössze annyit tett, hogy a város összes malmait, köztük az István malmot is utasította: készleteiket november 4-éig írják össze és erről szóló jelentésüket három napon belül tegyék meg a Közélelmezési Ügyosztálynak. Felhívta ugyanakkor a malmok figyelmét arra is, hogy készleteik felett semmiféle más szerv sem, tehát a Haditermény Rt. sem diszponálhat, csakis a Közélelmezési Ügyosztály.

238 A fő kérdések megoldatlansága tovább érlelte a tömegek forradalmi erejét.

239 Ez a malom esetében abban nyilvánult meg, hogy az 1918. június 22-én sztrájkoló munkások, akik akkor még csak az általános városi mozgalomhoz zárkóztak fel, július 30-án önállóan léptek fel. Követelésüket akkor még elutasították, de az őszirózsás forradalmat követő kedvező légkörben, decemberben ismételten követelték az elmaradt bérjavítást, a 8 órás munkaidő bevezetését, s amikor újból elutasításban részesültek, 1919. január 2-án kimondták a sztrájkot.

240 Ezt a mozgalmat egyébként a malom vezetői saját érdekükben igyekeztek kihasználni. Egyrészt a munkásokat Handler Gyula — a Nemzeti Tanács által kinevezett kormánybiztos — segítségével és a „közérdekre" való hivatkozással leszerelték, a bérkövetelést nem teljesítették. Másrészt kifejezésre juttatták, hogy annak teljesítése csak az őrlési díjak felemelése után lehetséges, mert a jelen kormányhatósági intézkedések erre másképp lehetőséget nem adnak. Akaratukat végre is hajtották, mert bár a fizetéseket valóban nem emelték, de a malom tulajdonosai az őrlési díjakat később mégis növelték.

241 A sztrájkból így húztak hasznot a maguk javára az üzem tulajdonosai. 1918 novemberében Budapesten, Debrecenben pedig 1919 januárjában megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A párt által megjelölt legfőbb feladatok, amelyek a szocialista átalakulás programjának is tekinthetők, mindinkább egybeestek a fokozódóan forradalmasodó tömegek akaratával. Ugyan-