Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 4. Az István malom működése 1886—1918 között

szer hasznosságát belátva, hozzá csatlakoznak". Az egyesülés okát abban fogalmazták meg: csak így lehet az erős amerikai versennyel felvenni a küzdelmet. Közös erővel le lehet törni a magas búzaárakat akár üzemredukcióval is — s minimálisra kell csökkenteni a malmok közötti versenyt.

219 Ettől kezdve — 1887-ben, 1889-ben és 1897-ben is — sűrűn alkalmazták az egyesülésbe tömörült malmok az üzemredukció eszközét. A Debreczeni Ellenőr ad arról hírt 1887-ben: „.. .a malmok a közösen kötött kartell szerint májustól augusztus 20-ig meg voltak szorítva kb. 40%kal."

220 Vagyis a Pesten áprilisban kötött szerződés értelmében négy hónapon keresztül egységesen 40%-kal csökkentették termelésüket. Az 1887-es redukciót követően 1889 áprilisában Budapesten tartottak országos malomgyűlést, mely alkalommal a képviselt vállalatok kölcsönös kötelezettséggel a gyártásnak májustól augusztus végéig 20—40%-ig való megszorítását határozták el; „az eladásra, szállításra és fizetési feltételekre nézve pedig egyöntetű szabályokat alkottak".

221 Tulajdonképpen ez a megállapodás még le sem járt, amikor 1889 nyarán „az országos magyar malomegyesület tagjai... Budapesten összejővén, kölcsönös egyetértéssel és kötelezettséggel elhatározták: hogy a gyártási üzem augusztus végétől az 1890-ik évi április végéig — a budapesti malmoknál hetenként 48, a vidékieknél 36 órát tevő szüneteléssel — megszoríttassék... "

222 Megállapodásuk értelmében a fővárosban szombaton és vasárnap egész nap, vidéken szombat déltől hétfő reggelig szüneteltek a malmok. A malomegyesületbe tömörült malmok az 1889. évben tárgyalást folytattak arról is, hogy a liszttípusok számát csökkentsék, ez a megállapodás azonban csak az 1891. évben jött létre a következőképpen: „Malmainkban az eddigi 12 fajú liszt helyett 1891. évi szeptember 1-től kezdve csak 9 fajú liszt gyártatik és hozatik forgalomba."

223 Ezzel a szerződéssel az előállítási költségek csökkentésére törekedtek az üzemek. A lisztfajták csökkentéséről folyó tárgyalások még nem vezettek eredményre, amikor 1890. december 8-án megállapodtak az egyesülésbe tömörült üzemek, hogy az év során már alkalmazott jelentős mértékű termeléscsökkentést ismételten bevezetik. Ehhez a szerződéshez csatlakoztak az István malmon kívül a temesvári Erzsébet, a szatmári, a borsodmiskolci, a Serényi-féle putnoki, losonci, hatvani, a nagysárosi, besztercebányai, a kikindai, nagyváradi vidéken levő nagyüzemek. A budapestiek közül pedig a Gizella, a Pesti Molnárok és Sütők, az Erzsébet, a Pannónia, a Concordia, a Victoria, az Első Budapesti Gőzmalom lépett be. A pesti malmok közül egyedül a Lujza nem vett részt a megállapodásban.

224 Ezen szerződések mindegyikében részt vett a debreceni István gőzmalom is, sőt mint láttuk, egyik elindítója, szervezője volt a malomegyesülésnek. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy az Országos Malom Egyesület tudomásunkkal az első vidéki gyűlését városunkban tartotta. A több napos összejövetel leglényegesebb programpontját 1894. június 2-án a Kereskedelmi Akadémia dísztermében tartották, ahol azonban a szokásos üdvözlési és egyéb protokolláris megnyilvánuláson túl