Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 3. A süllyedés és felemelkedés időszaka (1863—1886)

pészt alkalmaznak. Döntést hoztak a két malom új technikájú hengerszékekkel való ellátására is. Az 1875-ös évek eseményei magukban hordozták a válságból kikerülés lehetőségét. Már maga az a tény is kedvező volt, hogy ez utóbbi év veszteséggel zárult ugyan, de lényegesen kisebbel, mint az előző. Másrészt a közgyűlés döntése a technikai berendezés korszerűsítésére vonatkozóan megvetette az alapját az újbóli felemelkedésnek. A hibák kijavításához ismét szívós, kitartó munkára volt szükség. Kérdés volt, le tudja-e győzni az üzem immár második nagy válságát? A malom életében 1876—1886 a technikai felújítások kora. Személyi változások nyitják meg ezt az új időszakot. Az 1876. május 28-i közgyűlés az új kereskedelmi törvény szellemében az igazgatói választmány tagjainak számát hat főre emeli: Sesztina Lajos, Szepessy Antal, Simonffy Sámuel, Berghoffer István, Szepessy Gusztáv és Mayer Emil személyében. A két utóbbi, telepvezetői, illetve kereskedelmi ügyek igazgatói megbízatással. A választmány elnöki posztjára — amit előzőleg Komlóssy Imre töltött be — Sesztina Lajos került. A felügyelő bizottság tagjai pedig Dalmy Kálmán, Vecsey Imre és Berger Henrik lettek.

133 A technikai fejlesztés két fő célkitűzése; az őrlőképesség fokozására és az önköltség csökkentésére törekvés az 1869-től eltelt időszak helyes értékeléséből fakadt. Tekintetbe vették, hogy megszűnt az 1873-ig elhúzódott nyersanyagválság. Ugyanakkor a fenyegető háború miatt kialakult hangulat 1876ban, még inkább 1877-ben addig soha nem látott kedvező értékesítési lehetőséget adott a magyar kereskedelmi malmoknak. Az 1869—1876 közötti időben számtalan kis és nagy malom tönkrement, emiatt a bővülő belső piacot is kihasználhatták. Ezeket a kedvező körülményeket még csak tovább növelte az 1875-ös állami szerződés, ami lehetővé tette a román gabona vámmentes behozatalát, az olcsó nyersanyagot.

134 Ilyen körülmények között valóban helyes és lehetséges volt nagyobb beruházásokat végrehajtani, mint ahogy tették ugyanezen időben a nagy pesti malmok is. Az István malomban tíz év alatt technikai fejlesztésre 299 886 frt.-ot fordítottak. Az épületberuházások összege 34 970 frt. volt.

135 A legszükségesebb változások végrehajtása 334 856 frt.-ot igényelt. Ugyanakkor az 1876-os mérlegben feltüntetett 257 860 frt.-os gépi felszerelési tétel 1886-ra az avult gépek eltávolítása után is közel kétszeresére: 446 594 frt.-ra emelkedett. Tekintetbe véve, hogy 1876-ban és 1886-ban a részvénytőke egyaránt 370 200 frt. volt, kimutatható, milyen mértékben változott a tőke szerves összetétele. Míg 1876-ban minden rész vény tőkeforintra 0,75 frt. gépi felszerelési tőke jutott, addig 1886-ra ez az arány 1,20 frt.-ra változott. S hogy valóban folyamatról van szó, kitűnik abból, hogy 1906-ra már minden részvénytőkeforintra 1,39 frt. gépi, felszerelési forint jut.

136 A beruházások leglényegesebb hatása az őrlőképesség emelkedésén túl a gyártmányok minőségé-