Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 1. A kezdet nehézségei (1848—1857)

zetése alatt egy újabb könyvvizsgálat után Wallis Vilmos üzemigazgatót állásából felfüggesztették, majd felmentették.

76 Helyébe Fritsch Miklóst választották meg. A működési perióduson belül (1848—57) első tekintetre új szakasznak látszana az előbb leírt vezetésváltozás, illetve Fritsch Miklós igazgatásának öt éve. Ezt a feltételezést támasztaná alá az 1854-es vagyonmérleg is, amely a december 31-i állapotra vonatkozóan 17 614 frt. 54 kr. nyereséget mutat ki, s erről az évről 15 440 frt. osztalékot fizetnek a részvényeseknek. Hasonló címen az előző 1853-as évben pedig 16 800 frt. került kiosztásra, ami 100 forintos részvényt véve alapul, részvényenként nem lebecsülendő 21%-os osztalékot jelent.

77 Hatalmas előrelépés lenne ez az előző zavaros évekhez képest, ha közben nem figyelnénk fel arra a körülményre, hogy a mérlegadatokban 1850 óta állandó emelkedő összegű tételben szerepelnek a hitelezők, a váltóadósságok (1. sz. táblázat). Bár a hitelek összegét felülmúlják az adósok tartozásai, de egyrészt a hitelek rövid lejárata és magas kamatlába, másrészt a gyakran egyáltalán nem vagy csak lassan behajtható követelések, hatásukban mégis krónikus forgótőkehiányt idéztek elő, ami nagyban nehezítette az amúgy is sok hibát elkövető malomvezetés munkáját. A pénzzavaron úgy igyekezett a vezetőség segíteni, hogy új részvényeket akart kibocsátani. Az 1844-es alapszabályban 40 000 frt.-ban megállapított, de a valóságban 81 200 frt.-os alaptőkét 120 000 frt.-ban határozták meg 1851-ben.

78 A bizalom ekkor már annyira megrendült, hogy 1856-ig 81 részvény tulajdonosa 7028 frt. összegben visszaváltotta értékpapírját. A forgótőkében tehát nemhogy a szükséges növekedés, de nem kívánt csökkenés következett be. így az eredeti 81 200 frt.-os részvénytőke 74 172 frt.-ra csökkent. A növekvő pénzzavarok a tagok elégedetlenségét fokozták, ami 1857-ben újabb számvizsgáló bizottság kiküldését eredményezte. Ez alkalommal megállapították, hogy a malom utolsó két évi működése 37 659 frt. veszteséget eredményezett, valamint kimutatta, hogy az 1854-ben kifizetett 15 400 frt. osztalékot alaptalanul utalványozták, mert az évi nyereség akkor csupán 1643 frt. 59 kr. volt. Az 1857. június 14-i közgyűlésen, amelyen ez újabb számvizsgáló bizottság jelentést tett, kiderült: a mérlegben nem helytálló adatként szerepel a 172 044 frt. 40 kr. vagyonösszeg. Annak valódi értéke csak 149 553 frt. 40 kr. A kettő különbségéből adódó összeggel Fritsch Miklós igazgató nem tudott elszámolni. A közgyűlés hangulatát tovább rontotta, hogy a beruházások nagy összegű tőkét emésztettek fel.

79 A választmány abban látott kiutat, ha a tartalékban levő 857 db részvényt kibocsátja, s az ebből befolyó 42 850 frt.-tal fogja az üzemeltetést megpróbálni. A bizottság megállapította, hogy a vállalatnak 264 363 frt. 50 kr. vagyonával szemben 142 553 frt. — kr. tartozása van, és így csak