Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 1. A kezdet nehézségei (1848—1857)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT /. A kezdet nehézségei (1848—1857) A malom működésének megindulása előtti viták nem mutattak összhangot a részvényesek táborában, s e körülmény az eredményeket is devalválta.

59 Az 1848—49-es országos események is egy időre gátjaivá váltak a rendszeres, felfelé ívelő fejlődésnek. A malom 1848 májusában kezdte meg termelő munkáját simaőrléssel, majd az év második felében megkezdődött a műőríés is.

60 Alig néhány hónapos üzemelés után azonban, és több apró géphibásodást követően, szeptember 26-án „a gőzgép két vezető kerekei" eltörtek, s a malom működését félbe kellett szakítani.

61 Egy ilyen hiba kijavítása a korabeli Debrecenben lehetetlen volt. A céhes keretekben dolgozó iparosok nem vállalkozhattak öntési munkákra. Nem rendelkeztek kellő szakismerettel, de felszereléssel sem a gőzgépek javításához. A város iparának technikai színvonalára jellemző, hogy ez időben jelenti a városi tanács: Debrecenben nincs egyetlen olyan szakember sem, aki egy gőzgép beállítását vállalhatná. Ezért folyamodott az István malom — a pesti József malomhoz hasonlóan — a saját műhely létrehozásának módszeréhez. A kialakított műhely elsődleges feladata az üzemben előforduló hibák elhárítása volt. Ebben a részlegben rövidesen 15—20 fő dolgozott. Mivel azonban nyilvánvaló volt, hogy a javítások állandó jelleggel nem kötik le ezt a munkaerőt, így a műhelyben egyszerűbb mezőgazdasági munkaeszközöket is előállítottak. Készítettek itt: boronát, ekét, szénagyűjtőt, rostát, szecskavágót, morzsolót stb.-t. Ilyen eszközök javítását is vállalták. Ebben a műhelyben készült el később az Emlékkert, a Csokonai Színház öntöttvas kerítése, s néhány helyi vállalat gépeinek — pl. Városi Nyomda sajtójának — javítása is. Ez a műhely így — a malom továbbiakban zökkenőmentes üzemeltetésének biztosításán túl —• nagy szolgálatot tett a város mezőgazdaságának, korszerűbb eszközökkel való ellátásával, más esetben a meghibásodott felszerelések helyben történő kijavításával. Nem szabad elfeledkezni azonban arról sem, hogy a város első ilyen jellegű üzeme volt, ahol először ismerkedhettek meg Debrecen falain belül a helybeliek a gépkészítő, -javító munkákkal.

62 Egyébként ez a részleg nagy segítséget adott a szabadságharc folytatásához, mert 1848 decemberétől a honvédségnek golyókat öntött. A kormánynak Debrecenben való tartózkodása, a menekültek nagy száma,