Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

JEGYZETEK

182 DKIK- jelentés az 1890., 1908. évekről. 183 HBmL. XI. 15. ftsz. Hazai Bank VB jkv. 1911. november 17. 184 Berend—Ránki Mo. gyáripara 250. old. Az egykorú források, de a szakirodalom is megkülönbözteti egymástól a vám- és kereskedelmi malmok típusát. A vámmalmok: készpénzért vagy a termékből kivehető előre meghatározott százalékért őröltek. Rendszerint vízi-, szél- vagy kisebb kapacitású gőzmalmok voltak inkább a helyi szükséglet kielégítésére dolgoztak. A kereskedelmi malmok: magas technikai berendezéssel, elsősorban kivitelre dolgoztak. A gabonát felvásárolták, feldolgozták, eladták. (Nagy volt a forgótőke-szükségletük.) Vámőrlést nem vállaltak. (Bár voltak vegyes típusú malmok is, amelyek mindkét módszert egyidejűleg alkalmazták.) 185 A magyar szentkorona országainak közgazdasági állapotai az 1898-as évről (Bp. 1899) 82. old. Károsan hatott az iparágra a gabonaspekuláció, mivel különösen rossz termés idején nem lehetett előre tudni az árak alakulását. így fordult elő, hogy az István malom 1900-ban aratás után —i tartva az áremelkedéstől — mázsánként 19,40 koronáért hatalmas készletet raktározott, s közben a búza ára decemberre 14,40 koronára zuhant. A mázsánkénti 5 koronás ráfizetés rontotta a malom rentabilitását. 186 A magyar szentkorona országainak közgazdasági állapotai az 1901. évről (Bp. 1902) 341— 397. old. . 187 Molnárok Lapja, 1905. április 1. 188 DKIK 1890. évről 119. 1., Debreczeni Ellenőr 1891. március 2. 189 DKIK 1903—1904. évekről. 190 Zárszámadás 1904—1905. évekről. 191 HBmL. XI. 15. ftsz. Hazai Bank VB jkv. 1911. november 17. 192 Magyar Molnár 1890. augusztus 10. és báró Szterényi József és Ladányi Jenő: A magyar ipar a világháborúban (Bp. 1934. Továbbiakban: Szterényi—Ladányi) 346—347. old. 193 OL Z 899. MFME 6. csomó 58. tétel és Szterényi—Ladányi: i. m. 265. old. 194 OL Z 899. MFME 6. csomó 58. tétel. 195 HBmL. XI. 15. ftsz. Hazai Bank VB jkv. 1917. február 22-én és Szűcs Ernő gyűjteménye: May Andor keltezés nélküli feljegyzése. 196 Honi Ipar, 1917. január 15. 197 Szterényi—Ladányi: i. m. 65. old. 198 Debreceni Független Újság 1915. március 4. 199 Magyar Molnár 1890. 10. sz. 200 Debreczeni Ellenőr 1897. március 22. Mobilitás=mozgathatóság, mozgékonyság, fizetőképesség, a készpénzfizetést lehetővé tevő anyagi helyzet. Likviditás: az intézmény vagyonának nagyobb része könnyen készpénzzé tehető. 201 Mayer—Koncz: i. m. 36—38. old. HBmL. XI. 15. ftsz. Borsod-Miskolci malom (Továbbiakban = BMm) VB jkv. 1911. szeptember 7. Megjegyezzük, hogy a táblázatunkban 1911 utántól már a Hazai Bank malom konszernjének összevont adatai szerepelnek, ezért látható nagyarányú növekedés a tőkékben és a vállalati vagyontételekben, de a nyereség rovatban is. 202 Tulajdonképpen növeli az előzőekben ismertetett adatok értékét, hogy míg az üzemi mérlegben 1906-ban csupán 1,6 milliós vállalati vagyont mutatnak ki, addig a Hazai Bank információkat szerezve be a malomról az Első Magyar Gazdasági Gépgyártól (ez végezte az 1906-os gépfelújításokat), megállapítja: az üzem 2 millió koronát ér. Tehát amikor az István malom még a mérlegadatok szerint is elismerésre méltó vállalati vagyont teremtett a beruházott aránylag kicsiny tőkéből, a valóságban még ennél is nagyobb értéket hozott létre. így vált az lehetségessé, hogy az egyébként 200 korona névértékű részvények valóságos értékét üzleti körökben 480 koronára becsülték, sőt a Hazai Bank egy számára rendkívül fontos üzleti manipulációs időpontban (1911) — ekkor akarja megszerezni magának a debreceni üzemet — hajlandó a részvényekért darabonként 700, illetve 815 koronát is fizetni. Debreceni Újság 1911. szeptember