Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

JEGYZETEK

163 Debreczeni Ellenőr, 1895. március 4., Mayer—Koncz: i. m. 33. old. Vö. Roncsik J.: i. m. 14. old. Roncsik Jenőnél a kár 800 000 korona, Mayer Emilnél 400 000 frt. A kettő azonos öszszeg, mert 1 frt. = 2 korona. A kár összetétele: 53 668,42 frt. épület, 122 812,53 berendezés, 151 390,62 hasznavehetetlenné vált termény, 20 062,92 zsák, 10 540,98 egyéb kár. 164 Mayer—Koncz: i. m. 51—55. old. 165 DKIK 1894. évi jelentése 105. old. Az Osztrák—Magyar Monarchiában a biztosító társaságok kartellt hoztak létre, s egyre magasabb százalékban állapították meg díjtételeiket. Ezzel érzékenyen károsították a malomipart, de a gazdasági élet egészét is. Tették ezt annak ellenére, hogy az üzemek az újkor követelményeinek megfelelően telepeiket vízvezetékkel, villanyvilágítással, szervezett tűzőrséggel, stb.-vel látták el. Ezek egyrészt szintén a vállalatok kiadásait növelték, másrészt a tűz kitörésének lehetősége, illetve pusztításának nagysága e berendezésekkel kisebbítve lett. 166 Zárszámadás az 1894. évről, Debreczeni Ellenőr 1894. augusztus 15. Az épület munkálatait Tóth István helybeli építész (kőműves-, asztalos-, bádogos-, üvegesmunkákat), Neuschloss Károly és fia budapesti cég (ácsmunka), Wörner J. és társa budapesti gépgyártó cég (belső és gépi berendezés) végezték el. A tűzkárt szenvedett gőzgép rendbe hozását az Első Brünni Gépgyár vállalta. Az épület 25,10 m magas, 52 m hosszú volt és lapos fa, cement tetővel készült. A búzakoptató osztályt pedig a tetőn túl emelkedő tűzfallal és tűzmentes vasajtókkal választották el az épülettől, amit okulva az 1894-es emberáldozatok példájából, egy, a malom oldalához külön épített tűzmentes lépcsőházzal is elláttak. 167 Megyei Törvényszék Cégbírósági iratok (Továbbiakban=MTC) Társascégek I. kötet 27—29. old. 168 MTC Társascégek I. kötet 27—29. old. 169 Zárszámadás az 1906. évről és Molnárok Lapja 1906. március 10. 170 MTC Társascégek I. kötet. 27—29. old. Zárszámadás az 1907. évről. 171 Ennek az 55 000 q termény befogadására alkalmas raktárnak építési költsége 166 869 korona volt. Városi Műszaki Osztály nyilvántartása a 2394 iratszám alatt 1219/1906. és 3368/1907. sz. iratok. 172 DKIK jelentése az 1909. évről és HBmL. XI. 15. ftsz. a Hazai Bank Végrehajtó Bizottságának 1914. január 28-i jegyzőkönyve. Megjegyezzük, hogy a silóraktár fogalma alatt nagy befogadóképességű, több tartályból vagy több emeletből álló gabonaraktárt értünk, amelyben csak egészen száraz gabonát lehet tárolni. A malom silóraktára 1971. szeptember 11-én hajnalban gyulladt ki és égett le. Hajdú-bihari Napló 1971. szeptember 12., 14., 16., 18., 25., 29., Magyar Hírlap 1971. szeptember 13. és Egyetemi Élet 1971. október 12. 173 Sándor V.: Nagyipari fejlődés i. m. 578—579. old. 174 Szűts Mihály: A Debreceni Első Takarékpénztár 50 éves története 1846—1895 (Db. 1896). 175 Zelizy D.:i. m. 733. old. 176 így pl. 1890-ben a HÉV 5478 vagon árut fuvarozott a malomnak. Egy rövid átmeneti javulás után 1914-ben még újabb tarifaemelésre került sor a Nyírbátori Helyi Érdekű Vasútnál. Ekkor a HÉV a 100 kg-onkénti fuvardíjat 65 fillérről 72 fillérre emelte. HBmL. XI. 15. ftsz. Hazai Bank VB 1914. január 28-i jkv. 177 Magyar Molnár 1890. augusztus 10. és Sándor V.: Nagyipari fejlődés i. m. 496. old. 178 Honi Ipar 1901. március 16. Megjegyezzük, hogy a fiumei kedvezmény azért is ideiglenesnek tekinthető, mert a MÁV 1907-ben beszünteti ezt a forgalmát (Molnárok Lapja 1908. január 4.) 179 A magyar szentkorona országai gyáriparának üzemei és munkásstatisztikája az 1906-os és 1910-es évekről és Sándor V.: Nagyipari fejlődés i. m. 496. old. 180 Zárszámadás 1888-as évekről, DKIK az 1890-es évről. 181 DKIK az 191 l-es évről 125. old. Pl. a debreceni Hortobágy malom a közeli Haj dúszentgyörgy állomáson feladott gabonáját 11 hét múlva kapta meg, miközben az üzemnek gabonahiány miatt le kellett állnia.