Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

JEGYZETEK

JEGYZETEK 1 Berend T. Iván—Ránki György: Magyarország gyáripara 1900—1914 (Bp. 1955). (Továbbiakban: Berend—Ránki: Mo. gyáripara.) Uö: Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában 1933—1944 (Bp. 1958). (Továbbiakban = Berend—Ránki: Mo. gyáripara a II. vh.) Uö: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19—20. században (Bp. 1976). (Továbbiakban: Berend—Ránki = Közép-Kelet-Európa.) Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. (Szerk.: Incze Miklós Bp. 1955.) (Továbbiakban=Incze M. I. m.) Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867—1960 (Bp. 1954. Továbbiakban=Sándor V.: Nagyipari fejlődés) Uö: A tőkés gazdaság kibontakozása Magyarországon 1849—1900 (Bp., 1958. Továbbiakban = Sándor V.: A tőkés gazdaság), Berend T. Iván—Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. (Bp. 1973.) (Továbbiakban=Berend—Szuhay: I. m.) 2 Sándor Vilmos: A budapesti nagymalomipar kialakulása (1839—1880) In: Tanulmányok Budapest múltjából XII. kötet. (Bp., 1959. Továbbiakban = Sándor V.: A budapesti nagymalomipar.) 3 Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI—XVII. századból (Gondolat Kiadó, 1961.)44—52.és 117—\2%.\.,Zoltai Lajos: Szárazmalmok, szélmalmok, vízimalmok a régi Debrecenben Debreceni Képes Kalendárium 1935. évre 71—79. 1. (Továbbiakban: Zoltai: DKK) 4 Lambrecht Kálmán: A magyar malmok könyve (Franklin Társulat é. n.) 94. old. 5 Mayer Emil—Koncz Ákos: A debreceni István Gőzmalom története 1843—1896 (Db. 1898). (Továbbiakban =Mayer—Koncz: i. m.) 6 Berend—Ránki: Közép-Kelet-Európa 175—176. old. 7 Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790—1848 (Bp. 1951) 1—55. old. 8 Sándor V.: A tőkés gazdaság 7. old. 9 Mérei Gy.: i. m. 168. old. 10 Uo. 172—173. old. 11 Uo. 12 Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig (Szerk.: Kosáry Domokos, Bp., 1975) 354 I. Alapításban részt vevő kereskedők: Wodianer Malvieux, Kappel, Burgmann, Appiano, Klopfinger = 34 ezer frt., iparosok: Tüköry, Valero = 20 ezer frt., arisztokraták: Széchenyi István, Batthyány Lajos, Barkóczy, Wenckheim Antal, Zichy Jenő=31 ezer frt. 13 Az idézettel szemben, a történelmi hűség kedvéért meg kell azonban jegyeznünk, hogy az ország első műmalma Nagysurányban, a második Sopronban jött létre. Ezek az osztrák piacra jó minőségű, de rendkívül drága lisztet termeltek, működésüket rövidesen be is szüntették, így a József malom, vagyis a Pesti Hengermalom Társaság csak további folyamatos működése miatt tekinthető elsőnek. Vö. Országos Levéltár (Továbbiakban = OL) Z 889 Magyar Fővárosi Malom Egyesület iratai (Továbbiakban = MFME) 6. cs. 57. sz. Somogyi Béla: Visszapillantás a magyar malomipar múltjára. Sándor V.: A budapesti nagymalomipar 319. old. 14 Sándor V.: Nagyipari fejlődés 65. old. 15 Mérei Gy.: i. m. 261—263. old. 16 OL Z 889. MFME 6. cs. 57.