Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

IV. AZ ÜZEM MUNKÁSAINAK HELYZETE ÉS KÜZDELME - 4. A malom munkásainak harca a Horthy-fasizmus idején

malomban az 1939-es bérmozgalomra. A munkások ekkor nem a sztrájk eszközéhez nyúltak, hanem egyszerűen beperelték a vállalatot. A pert megnyerték. A küzdelem azonban tovább folytatódott a malom vezetői s a béremelést követelő munkások között. Előfordult, hogy bosszúból a jogos bérkövetelőket besoroztatták katonának, vagy munkaszolgálatra. A rendkívül kiélezett helyzetben azután végül is leváltották a malom igazgatóját.

329 Áttekintve a korszak István malmi mozgalmairól elmondottakat, megállapíthatjuk: a megmozdulások számban és eredményben nem érték el a század eleji szintet, de a bukás ellenére is, hatásában jelentős volt az 1937-es sztrájk, valamint az illegális Kommunista Párttal való kapcsolat, ami konspirációs okok miatt természetszerűleg csak kevesekre terjedt ki, de ezek nem múltak el nyomtalanul Debrecen város munkásmozgalmának történetéből. i Törekvésünk volt városunk első olyan gyárjellegű intézményének történetét megírni, amelyik Debrecennek először szerzett készítményeivel hírnevet a világpiacon. Munkánk során igyekeztünk arra is rámutatni, hogy az István malom nemcsak egy olyan üzem létrejöttét jelentette, amely alapítási időpontját tekintve mint gyár első a városban és nagyságrendben az első öt között maradt még a századforduló után is hosszú évekig Debrecenben, hanem talán arra is sikerült rávilágítanunk, ez az üzem minőségileg újat, mást hozott, mint az előző korszakok száraz-, szél-, és vízimalmai. Közülük magasra nyúló kéményével kiemelkedve: egy új termelési mód, s ezzel együtt az új társadalmi viszonyok szimbólumává is lett. Alapításának módja (részvénytársaság) a későbbiekben több helybeli gyár létrehozásához szolgált mintául, s ezzel közvetve segítette Debrecen iparosodását, de számtalan alkalommal járult hozzá közvetlenül is a városiasodás elősegítéséhez.