Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

IV. AZ ÜZEM MUNKÁSAINAK HELYZETE ÉS KÜZDELME - 2. A munkások szervezetei és megmozdulásai 1919-ig

róla, a Molnárok Lapja a munkaadók fóruma volt, így érthető, beállítása szerint az igazgató és az irodafőnök „kér", a munkások pedig kétszer is „megszegik ígéretüket", s így lépnek sztrájkba. Feltételezhető azonban, hogy itt tulajdonképpen az igazgatóság részéről taktikázásról van szó. Egyrészt a több napos időhúzással is akarták fékezni a munkások lendületét. Másrészt fel akartak készülni a sztrájk visszaszorítására. Különben sem helytálló a lap megállapítása a küldöttség vasárnapi ígéretével kapcsolatban, ugyanis az Élelmezési Munkás szerint már a hétfő reggeli lapok felhívják a munkások figyelmét, hogy ha este 6 óráig munkába nem lépnek, elbocsátják őket.

432 Ha pedig a sztrájk megkezdéséről csak hétfő reggel 6 óra után értesült az igazgatóság, hogyan közölhették már a hétfő reggeli lapok a fenti felhívást? Tehát a sztrájk megkezdéséről már előző nap tudnia kellett az igazgatóságnak. így nem helytálló a Molnárok Lapjának azon állítása, hogy a küldöttség tagjai vasárnap megígérték a zavartalan üzemeltetést. A sztrájk megindítása kellő és a munkaadó szempontjából legérzékenyebb időpontban történt. 1906 során: az előző gazdasági válság 1900—1903 évei után (de Magyarországon tulajdonképpen 1905 végéig tartott a válság), majd az 1904 és 1905-ös rossz termésű évek miatt éveken keresztül nem használták ki a malom kapacitását. Az 1906-os évben pedig gépjavítások miatt már hár rom hónapot állt a malom. Ez utóbbi év bő termést adott. Olcsó gabonához jutottak a vállalatok, de éppen a beszállítás, illetve a feldolgozás csúcsidején, szeptember 1-én következett be a sztrájk. Az évek óta kevés nyereséggel, sőt többször veszteséggel záró malomtulajdonosokat a most mutatkozó nyereségtől ütötte volna el. így minden kiesett munkanap kétszeresen érzékeny veszteséget jelentett a vállalkozóknak. Ismét jellemző a Molnárok Lapjának megnyilatkozása; miszerint a „környék kisgazdái most szállítják be a malomba az idei gabonát és már is több mint 20 000 q búzát hoztak be, amit a malom természetesen nem tudott átvenni. A megrakott kocsik ott állnak a nagy ipartelep udvarán. A gazdák pedig szomorúan sóhajtoznak, hogy keservesen összetakarított gabonájukat vissza kell vinniök".

433 Tehát, cseng ki a megfogalmazásból : a munkások a sztrájkkal a „környékbeli kisgazdáknak" okoznak kárt, akik „sóhajtozhatnak" a „keservesen összegyűjtött gabonájuk" miatt stb. Ügyes, de mégis alig leplezett sztrájkellenes hangulatot sugalmaz ennek a cikknek minden sora, s véletlenül sem tesz említést arról, hogy a sztrájk érzékeny csapást mér a munkaadóra és elsősorban ezt sújtja. A mozgalom példamutató volt a város kisebb gőzmalmi munkásai részére, akik (Erzsébet, Trenka, Gottlieb, Csokonai, Hortobágy malmok dolgozói) szintén kimondták a munkaszüneteltetést, de ezen üzemek vezetői rögtön teljesítették a követeléseket, míg az István malom munkásainak sok nehézséggel kellett megbirkózniuk a kilencnapos sztrájk alatt. A debreceni sztrájk kisugárzásaként Temesvárott is leálltak a munkások. Ez esetben tehát a debreceni malom munkásainak mozgalma lendítőleg hatott a város határain túl is, hiszen