„Éhe a kenyérnek, éhe a szónak, éhe a Szépnek…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 11. (Debrecen, 1978)

Dokumentumok - II. Ismeretterjesztés

AZ ISKOLÁN KÍVÜLI NÉPMÜVELÉS KÖZGAZDASÁGI FONTOSSÁGA Az iskolánkívüli népművelés feladatát rendszeres célkitűzéssel, széles körben szolgálja azonban maga a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara is, melynek munkásságában éppen a szaktudásterjesztést egyik legjelentősebb feladatnak tekintem. Általános gazdasági továbbképző, másrészt speciális szaktanfolyamoknak, egyes szakelőadásoknak hosszú sorozatát rendeztük meg öt év alatt a Kamara kerületéhez tartozó hét vármegyében. Célkitűzésünk: becsülettel szántani a magyar ugaron és jószándékok tiszta magvát vetni, s a szaktudás fokozásával emelni a mezőgazdasági termelést. Hogy ezt a célt — úgy látszik — jól választott úton haladva közelítjük meg, annak bizonyságául szabad talán tekintenem, hogy egyes előadásainkat is, több hónapos tanfolyamainkat is gazdaközönségünk nagy tömegei látogatják kitartó figyelemmel és buzgalommal. Nem lesz érdektelen talán, ha öt éves iskolánkívüli, szakirányú népművelési munkánk adatait rövid összefoglalásban ismertetem. Kapcsolatot létesített a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a falvak lelkészeivel és a tanyavilág tanítóságával, akiket igyekezett a falu- és tanyafejlesztési akcióiban közreműködésre megnyerni. Számosan csatlakoztak ez akcióhoz, akiknek a Kamara rendszeresen, minden hónapban megküldi a kultúrmunka elősegítésére mindenkor aktuális kérdéseket tárgyaló időszaki közleményeit, melyeknek tartalmát lelkes munkatársaik a helyileg legalkalmasabbnak talált módon közlik a falvak és tanyák népével. A kultúra terjesztésének leghatásosabb eszköze az élőszó. A Kamara a mezőgazdasági szakismeretek széles körben való terjesztésére irányuló munkássága során ma már odáig jutott, hogy a hatalmas Tiszántúlnak alig van oly községe, amelyet a Kamara tisztviselői vagy megbízott szakelőadói egy-egy fontosabb mezőgazdasági szakelőadással ismételten is fel nem kerestek. E szakelőadások a legkülönbözőbb mezőgazdasági ágak köréből tartattak, s tárgyaik megválasztásánál a helyi kívánalmak figyelembevétele mellett mindig arra törekedett a Kamara, hogy a mezőgazdasági többtermelés ügyét minél hathatósabban s minél közvetlenebbül mozdítsa elő. A Kamara eddig megrendezett szakelőadásainak száma meghaladta a kétezret, s ezek legtöbbjét képek és tárgyi bemutatások illusztrálták, számos esetben pedig vetített képek és filmek is. Kisgazdák és gazdaifjak rendszeres oktatására hat községben alapított a Kamara három év előtt téli gazdasági iskolákat, melyek kiváló eredménnyel szolgálták a mezőgazdasági szakképzés ügyét. A hat téli gazdasági iskolában