„Éhe a kenyérnek, éhe a szónak, éhe a Szépnek…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 11. (Debrecen, 1978)

Dokumentumok - I. Az iskolán kívüli népművelés szervezete és általános helyzete

rabot is eladott. A most engedélyezett nemes ponyvából 150—200 darabot adnak el, de már ez is nagy emelkedés a kezdethez képest. 77. Előadások. Cél: a tudományok, az irodalom és a művészetek népszerűsítése, oktató és nevelőcélzatú ismeretek nyújtása, a művelődés iránti vágy felkeltése és állandósítása s ezzel népünk kulturális felemelése. A helyi művelődési szükségletek és környezeti adottságok figyelembe vétele mellett a komoly munka sikerét biztosító céltudatos tervszerűségre törekszik a Bizottság az előadássorozatok összeállításánál. Alsó-, közép- és a felsőfokú népművelés szempontjainak megfelelően, másmás anyag kerül tárgyalásra a szorosan vett városi belterületen, más a városrészek, kertségek és telepeken és más a tanyakörzetekben. A belterületen főként a tudományok, az irodalom és a művészetek népszerűsítése, a kertségekben és telepeken, az általános érvényű népművelési feladatok szolgálata mellett, speciális ismeretek nyújtása a konyhakertészet, gyümölcstermelés, baromfitenyésztés, házinyúltenyésztés, méhészet, selyemhernyótenyésztés köréből és egészségügyi előadások. A tanyakörzetekben, a nemzetnevelési célkitűzések mellett főként gazdálkodó népünk gazdasági megerősítésének előmozdítása speciális ismeretek útján, melyek a mezőgazdasági termelés, értékesítés, talajjavítás, fásítás, gyümölcstermelés, öntözés, állattenyésztés stb. legszükségesebb tudnivalóira tanítják meg a lakosságot. A felsorolt helyeken (tehát mindenütt): népünk vallásos, érzületének erősítése, a hit elmélyítése és az erkölcsös jellem kialakulásához szükséges tulajdonságok kibontakoztatása is célja a népművelésnek. A nemzet- és a honismertetés során, a múlt értékeinek megbecsülése érdekében behatóan tárgyalják nemzetünk történelmét és hazánk földjét. A nemzet életerejébe vetett bizalmat s az isteni gondviselésbe vetett hitet megszilárdítani, a nemzeti művelődésből vett ismeretanyag gondos tárgyalásával népünket a nemzet szellemi életébe igyekeznek bekapcsolni. Sorozatosan tárgyalják a szükségessé vált közérdekű hatósági intézkedéseket, hogy a lakosságot a közérdekű követelmények és érdekek következtében kiadott hatósági intézkedések megértőbb elfogadására és követésére neveljék. A fenti célok szolgálatában az elmúlt 1941—42. tanév folyamán 96 előadóhelyen 390 előadó 1440 népművelési célú ismeretterjesztő előadást tartott meg. Egy-egy előadáson átlagosan a belterületen 90—150, a kertségekben és telepeken 60—100 és a tanyakörzetekben 30—80 személy jelent meg rendszeresen. Az egyes előadásokon megjelentek számának külön-külön történő összegzése szerint a résztvevők száma 95 498 volt. 1922-ben a népművelés keretében még csak 50—60 előadást tartottak. Ez a szám 1930-ban 465-re, 1940-ig 728-ra és 1942—43-ban 1556-ra emelkedett. Debrecenben a népművelés olyan terjedelmet öltött, hogy a városi és a vármegyei Bizottság egyesített hivatalának elkülönítését tartja szükségesnek a Bizottság.