„Éhe a kenyérnek, éhe a szónak, éhe a Szépnek…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 11. (Debrecen, 1978)
Bevezető
132.243/1922. számú rendeletével pedig kötelezővé tette a törvényhatóságok számára az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságok megalakítását. Az újjászervezés fő szempontja az volt, hogy a népművelés körébe tartozó különféle ügyeket egységes rendszerbe vonják. A törvényhatóságonként megalakított Iskolánkívüli Népművelési Bizottság feladata volt a népművelés iránti érdeklődés felkeltése, a társadalmi erők mozgósítása és az anyagi támogatás biztosítása. A helyi (város-községi) népművelési bizottságok az iskolán kívüli népművelési szervezet alsó fokú szerveiként dolgoztak. Az első évtized tapasztalatai alapján újabb irányelvek kiadására került sor. Elrendelte a minisztérium, hogy az iskolán kívüli népművelési bizottságok hároméves népművelési terveket készítsenek. 1933-ban különleges hangsúlyt kapott a „nemzetnevelési szempont" a terv összeállításánál. Az iskolán kívüli népművelés fontosságát jelzi, hogy 1943-ban felállításra került az Országos Iskolánkívüli Népművelési Intézet. A népművelők társadalmi szervezete az 1938-ban létrehozott Magyar Népművelők Társasága volt. A társaság jelentette meg a „Magyar Lélek" c. népművelési folyóiratot. Az állam által létrehozott, irányított és ellenőrzött hivatalos népművelési hálózat mellett már a húszas évek elejétől a szakszervezetek, a szociáldemokrata pártszervezetek, majd a népi írók által kezdeményezett öntevékeny művelődési körök, egyletek alakultak. A munkásotthonok széles körű kulturális életet teremtettek a művelődni vágyó munkások, falusi dolgozók számára. Sorra alakultak a munkás dalegyletek, eszperantó körök, gyermekvédő egyesületek, turistaszakosztályok, alkoholellenes szervezetek, munkás-vándor és a Kelet Népe szerkesztő bizottsága által szervezett könyvtárak. A munkásság kulturális szervezetei nem egy esetben az illegális mozgalmi munka fedőszerveinek a szerepét is betöltötték. Kiadványunk a korszak megyére vonatkozó forrásainak levéltári és sajtó gyűjteménye, de helyet kaptak a közel egykorú kultúratörténeti feldolgozások és az átfogó művelődéstörténeti munkák témánkhoz kapcsolódó jelentősebb szemelvényei is. Levéltárunk anyagából feltárásra kerültek: Bihar és Hajdú vármegyék törvényhatósági bizottsága, az alispáni hivatal, Hajdú vármegye és Debrecen város főispánja, Debrecen város polgármestere, Hajdú megye és Debrecen város Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága, az egyesületek és a feloszlatott egyesületek iratanyaga. Kötelességünknek éreztük néhány szépirodalmi mű vagy folyóiratcikk, dokumentumkötetek egy-egy részletének a közlését — annak ellenére, hogy dokumentumaink nagy többsége első ízben került publikálásra. Külön gondot jelentett a dokumentumok csoportosításának kérdése. Ismeretes, hogy az iskolán kívüli népművelés igen sokrétű és jól elkülöníthető területekkel rendelkezik. A nagyfokú tagoltság viszont nehezen áttekinthetővé tehette volna kis terjedelmű kötetünket, ezért nagyobb tematikai egységeket alakítottunk ki:
