„Éhe a kenyérnek, éhe a szónak, éhe a Szépnek…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 11. (Debrecen, 1978)

Dokumentumok - I. Az iskolán kívüli népművelés szervezete és általános helyzete

Derecske, 1924. december 2. A BIHAR VÁRMEGYE ISKOLÁNKÍVÜLI NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁG KÉRELME KULTURÁLIS PÓTADÓ KIVETÉSE IRÁNT A törvényhatóság 360—2413 — 923. szám alatt hozott szabályrendelete szerint a Biharvármegyei Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottság elhelyezési és irodai költségeit egészen, a szervezési és ellenőrzési költségeket pedig felerészben a vármegyei törvényhatóság fedezi, az előadók tiszteletdíjaira nézve kötelezi a községeket, hogy költségvetésükbe megfelelő összeget állítsanak be. Azon a címen, hogy a szabályrendelet még jóváhagyást nem nyert, a fenti költségek fedezésére sehol egy fillér sem lett kivetve, úgyhogy a népművelési bizottságnak e kiadások fedezésére egy fillér sem áll rendelkezésre. Már pedig a munka vármegyeszerte folyik: Derecskén, Berettyóújfaluban mezőgazdasági irányú, Sarkadon ipari irányú 4 hónapig tartó népfőiskolai tanfolyam szerveztetett; a vármegye területén már eddig 8 analfabéta tanfolyam működik és 30 községben tartatnak már eddig is ismeretterjesztő előadások. Miután népművelési bizottságunk anyagi erő nélkül érdemi munkát kifejteni nem képes, azt hisszük hogy azt bizonyítani sem kell, hogy mily fontos feladat vár a vármegyei iskolánkívüli népművelési bizottságokra, miután a politikai jogok előbb terjesztettek ki, mint ahogy a népkultúra megfelelő fokra emelkedett; szükséges, hogy a nagy gazdasági és társadalmi átalakulás keresztülviteléhez megértő, áldozatkész polgárok neveltessenek, hogy ezek az állampolgárok azokkal az ismeretekkel rendelkezzenek, melyeket az iskola nem adhatott meg, de amelyre a változott viszonyok között szükség van, hogy nagyobb felkészültséggel vehessük fel a harcot és azt meg is tudjuk vívni, ha élni akarunk és ha az európai népek versenyében meg akarunk állni s nem akarunk kiszákmányoltak lenni; ehhez a helyes erkölcsi felfogáson kívül, helyes közgazdasági felfogás és munka szeretet is kell. Hogy nem volt helyes felfogásunk a munkáról, nem volt és nincs általában helyes gazdasági világnézetünk, annak köszönhető, hogy a gazdasági életünk vezetésében és irányításában a magyar nemzeti szempontok nem érvényesültek és nem érvényesülnek. Hiányzik a népünkből a faji és nemzeti öntudat, a nemzeti gondolathoz való ragaszkodás, mert csak így érthető meg az, hogy olyan ideológia, mint a wilsonista és kommunista elvek, egy 1000 éves múlttal bíró államot majdnem elsöpörtek a világ színéről. Ép ez a feladata a vármegyei törvényhatósági iskolánkívüli népművelési bizottságnak, hogy az iskolából kikerült lakosság kulturális szükségletét lássa el, annak gondolkozását úgy erkölcsi, mint társa-