„Éhe a kenyérnek, éhe a szónak, éhe a Szépnek…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 11. (Debrecen, 1978)

Dokumentumok - I. Az iskolán kívüli népművelés szervezete és általános helyzete

kányságban, a kuruzslásban. Tudjuk, hogy Ondódon egy írni-olvasni nem tudó svihák lexikonból kivágott képek magyarázata alapján elhitette egy jobb sorsra érdemes családdal, hogy visum hiányában Szent György éjszakáján ágyúgolyón és a szellemek szárnyán kiszállítja az egész családot Amerikába. Természetes, hogy midőn eleget zsarolt maga tűnt el a szellemek szárnyán, de azok segítsége nélkül. Debrecenben Lippai cipész mester Erzsébet utca 2. szám alatti lakos a tőle ellopott bőrök tolvaját rostaforgatással próbálta megfogni. Sikerült is neki, de nem a szellemek segítsége folytán, hanem Csalavér szomszédja ravaszsága által, ki a bűnözésről valószínűen tudott s nyomra vezető eszközül a rostát ajánlotta, s boszorkányos tanácsáért jó salláriumot. És még van több is. Ezek csak olyanok s azok, amik egy év leforgásán belül történtek s véletlenül kipattantak. Mindezeket csak azért hoztam fel, hogy rámutassak azon mélységekre, melyek a leki tartalom helyén tátongnak és melyeket a beszámolásom iménti tárgyát képező műveltségadó, közhasznú-ismeretterjesztő és népszerű tudományos előadások, tanfolyamok tartásával kell nivellálni. A tudatlan ember fantáziál... És amikor fantasztikusan elgondolt terveivel önmagán segíteni nem tud, művelt embertársának a boldogulását irigyeli. Innen van az, hogy a mai kor átkos széthúzásában a legtöbb esetben nem a vagyonbeli eltolódások, hanem a leki ellentétek a gyűlölködés okai. Mindezek kiragadva a közből csak helyi szimptómák, de a nemzeti események és érdekek szempontjából az esetek összességét határozottan a nemzeti károsodás jellegével és ennek megállapíthatóságával bírnak. Mit tud egy fantáziáló tudatlan a többtermelés és más nemzeti követelmények érdekében tenni? Ha a közel lefolyt világháború tanulságait vesszük bonckés alá abból láthatjuk azt, hogy mi nem katonailag vitézségben és erényben győzettünk le, hanem szellemileg, azon propaganda által, mely közénk felbujtók által a konkolyt és a csábítások özönét zúdította, míg saját embereit ... előadások által képezte, analizálta. Hazánkban a háború előtt csupán egy-két évvel alakult az Országos Közművelődési Tanács, mely foglalkozott volna a népműveléssel, de támogatásban eléggé nem részesült, sőt lekicsinyeltetett. A népművelést csupán a szocialista szakszervezetek vették komolyan, de azt párt szolgálataik érdekébe állították. Ez volt nálunk. Más országokban azonban már a XIX. század elején voltak népművelési mozgalmak, sőt nyomait látjuk ennek már az őskorban is, és azt tapasztaljuk, hogy minél inkább visszanyúlik e tapasztalat időzsinórja, ma annál erősebb az az állam gazdaságilag és annak fundamentumát az erő nemzeti érzés képezi. Nekünk a háború előtt csak egy kicsivel előbb és csak egy kicsivel kellett volna foglalkoznunk a népműveléssel — csak egy kicsit kellett volna, hogy fiaink ismerjék az ellenséges népek földrajzi helyzetét, viszonyait, népeik törekvését s már nem jutottunk volna oda, melyet jelenünkben szomorú helyzetünk mutat. — Ezen állítást igazolja a történelem. További részletezés mellőzésével csak .azért hoztam ezt fel, hogy a népművelési munka szükségességére