Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - II. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének első szakasza Hajdú és Bihar, illetve Hajdú-Bihar megyében (1949—1956)

de a részes művelők a kukoricát elvitték ahelyett, hogy azt a sertés- és baromfihizlalásra használták volna fel. Elhanyagolják a zöldségtermesztést. Nem foglalkoznak a termelt cikkek feldolgozásával sem. (Pl. amíg Budapesten 2 Ft a savanyú káposzta kg-ja, addig a hajdúszoboszlói piacon 7 Ft.) A jövedelmezőséget súlyosan befolyásolják a tsz-ek nagy és sokszor minden ellenőrzés nélküli kiadásai. A tsz a gépállomások számláit rendszerint minden ellenőrzés nélkül tudomásul veszi és kifizeti. A Vörös Csillag Tsz például nem ismerte el 20 q vetőmag tisztítását, de miután a gépállomás azt leszámlázta, kifizették.

2 Az új szakasz politikájának döntő feladata a mezőgazdasági termelés fokozása. A megyében működő tsz-ek közül sok megfelel a feladatnak, azonban igen sok tsz van, ahol sürgős és alapvető intézkedésre van szükség. A talajerő csökkenése, az állatállomány mennyiségi és minőségi romlása, a munkafegyelem lazulása, az okszerű gazdálkodási módszerek alkalmazásának elmulasztása a hiányosan dolgozó tsz-eknél a terméshozamok csökkenését vonja maga után. A kormányprogram megvalósításáért a hibák feltárásával és kiküszöbölésével kötelességünk küzdeni.

3 Rapp János s. k. vb.-elnökh. Tisztázat. — HBmL. XXIII. 2/1. 1955. január 25. 1 A jelentés tárgyalja a tsz vezetését, a városi, a megyei tanács és az F4A irányító munkáját, a tsz tervezési, termelési munkáját, a zárszámadást. 2 A jelentés felveti a társadalmi tulajdon gyakori megsértését mind a két szövetkezet esetében3 A végrehajtó bizottság négy pontból álló határozatot fogadott el a hiányosságok kiküszöbölé. sére, a termelőszövetkezeti mozgalom megyei problémáinak megoldására. 88 Debrecen, 1955. június A BANKI HALADÁS TERMELŐSZÖVETKEZET KÖNYVELŐJÉNEK JELENTÉSE A PÉNZÜGYI HELYZETRŐL Elvtársak! A nagyüzemi gazdálkodás pénzügyi alapja a termelési terv maradéktalan teljesítése. Mi, akik számvitellel foglalkozunk, ezt nagyon jól tudjuk és ismerjük, azonban a szövetkezet vezetősége és tagsága a termelési tervet előírásszerű rossznak vagy felesleges irkafirkának tartja, évente elkészíti, mert muszáj, de ennek alakulásával, végrehajtásával igen keveset törődik, pénzügyi kihatásait pedig egyáltalán nem ismeri. Pedig termelési terv nélkül nagyüzemi gazdálkodás el sem képzelhető. Hogy mennyire szükséges a terv ismertetése, végrehaj-