Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - II. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének első szakasza Hajdú és Bihar, illetve Hajdú-Bihar megyében (1949—1956)

Debrecen, 1953. április 3. ÖNTÖZÉSES TAPASZTALATCSERE AZ ÚJIRÁZI LENIN TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Szerte a megyében, ahol a Keleti- és Nyugati-főcsatorna bő vize folydogál majd, egymás után épülnek az öntözési telepek. Nem búza, kukorica és répa fogja ezentúl a határt jellemezni, mint a Horthy-rendszerben, hanem az új öntözési növények is, amelyek a magas termést, a bőséges jólétet biztosítják. Addig is, míg készen lesz a főcsatorna, a helyi vizeket használják fel, víztárolókat építenek, azoknak a folyóknak a vizével öntöznek, amelyek hosszú évtizedeken keresztül csak medrükben folydogáltak. Új kép tárul már a megye dolgozóinak szeme elé. A szikes talajon, melyen egykor a jószágok is csak a sziksót nyalták, dúsan termő rizst, takarmányt és öntözéses kapásnövényt ringat majd a szél. Ez évben a megyében több mint 5000 holdon válik lehetővé az öntözéses gazdálkodás. Újirázon is ki tudja mióta folyik már a Sebes-Körös. Senki sem törődött vele, senki sem használta fel a vizét. A terv nyomán, az új ember, az újirázi Lenin Termelőszövetkezet tagjai szolgálatukba állították, öntöznek vizével, s olyan eredményeket érnek el, melyet eddig el sem lehetett képzelni. — Mikor megalakult a csoportunk, 1950-ben — mondotta Uram János elvtárs —, 12 hold beépített rizstelepünk volt. Ebben az évben holdanként 36 mázsás rizstermést értünk el, 108 000 forintot kapott a termelőszövetkezet a rizsből. Ha összehasonlítást teszünk a többi növényekkel, szinte meglepő számot kapunk. A többi 94 hold földünk terményét számolva — 1950-ben — szemtől a szalmáig az összbevétel csak 40 000 forintot tett ki. A 12 hold rizs tehát majdnem háromszor annyit jövedelmezett, mint a 94 hold többi növény. Mikor 1951-ben a vízgazdálkodás kivonta a 12 hold öntözési területünket, azzal hogy a Sebes-Körös vize kevés, sok víz pazarolódik el, szinte kétségbeesett a tagság. Mi lesz most? A járási tanács azonban biztosított 8 hold öntözéses rizstelepet, mely 30 mázsát adott holdanként — 1952-ben aztán a Lenin Tsz tagjai a 8 hold mellé még 20 hold rizstelepet építettek. Az eredmény nem maradt el. 896 mázsa rizst termeltek a 28 holdon, melyért 224 000 forintot kapott a tsz. Az öntözéses rizstermelésnek tudható be, hogy a Lenin Tsz milliomos szövetkezetté fejlődött, hogy egy-egy munkaegységre a múlt évben pénzben átszámolva 60-70 forint jutott. 58 holdon termelnek ez évben rizst, 15 holdon pedig öntözéses konyhakertészeti növényeket, kelkáposztát, karfiolt, karalábét. Saját erejükből 3 hét alatt épült meg az új 30 holdas rizstelep.

1 Nyomtatott. — Néplap, 1953. 77. sz. ápr. 3. 3. p. 1 A tapasztalatcsere résztvevői a határban megtekintették a rizstelepet és a kertészetet, a községben az öntözéses termelés módszereiről beszélgettek.