Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - II. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének első szakasza Hajdú és Bihar, illetve Hajdú-Bihar megyében (1949—1956)

Debrecen, 1954. március 7. A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI DÓZSA TEHENÉSZETÉBEN ELÉRTÉK EGY TEHÉN UTÁN A NAPI 27 LITERT

1 Én a Dózsa Termelőszövetkezetben három és fél évig tehenész voltam. Ma elnöke vagyok a szövetkezetnek. A szarvasmarha-állományt amikor átvettem 1950-ben, tehenenként évi 1400 liter tejet tudtam elszámolni, az 195l-es esztendőben már 1500 literre növekedett az átlag, 1953-ban már 1800 literes átlagról tudtam beszámolni. Minden évben száz százalékos volt a szaporulat. Fokozatosan feljavítottam a szarvasmarha-állományt, mert bizony azzal nem lehetett dicsekedni, amikor átvettem. A tehenekkel való megfelelő bánás, a jó takarmányozás, a pontos időben történő fejés és etetés-itatás azt eredményezte, hogy az 1,5 literes napi átlag 8 literre emelkedett. A tehenészetünk most vállalta, hogy a kongresszus tiszteletére 12 literre emeli fel a fejési átlagot. Elhatároztuk, hogy bevezetjük az egyedi takarmányozást is. Három tehenet választottunk ki, a napi tejtermelésük 10-10 liter volt. Most arról számolhatok be, hogy az egyik tehén már 20, a másik 25, de a legjobb tehenünk 27 liter tejet ad egy nap. Ezeknél a teheneknél az egyedi takarmányozás mellett a napi háromszori fejést is bevezettük. Később, ha elegendő zöldtakarmányt is tudunk adni, rátérünk a négyszeri fejesre. A mi eredményünk meggyőzte a tehenészeket az egyedi takarmányozás nagy hasznáról, a háromszori fejés előnyéről.

2 Nyomtatott. — Néplap, 1954. 56. sz. márc. 7. 3. p. 1 A megye állattenyésztési problémáiról, a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről több cikk jelent meg a Néplapban. Ezekre a cikkekre válaszolt Péter Gábor, a hajdúböszörményi Dózsa Tsz elnöke. 2 Javasolja az említett módszerek bevezetését, s a tapasztalatok átadására serkenti a szövetkezetet. 68 Fülöp, 1954. április 15. A KAPÁSNÖVÉNYEK TERÜLETÉNEK KIOSZTÁSA A FÜLÖPI IFJÚ GÁRDA TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORTBAN Jelen van a teljes tagság. Elnök ismerteti a tagsággal, hogy a tsz területén levő kapásnövények területét a tagság között növényápolásra szétosztják. Ismertette továbbá, hogy ilyen formában az egész évi növényápolási munka biztosítottnak látszik s kéri a tagságot, hogy ezzel kapcsolatos javaslataikat tegyék meg, valamint hozzanak határozatot a földterületek elosztását illetően. Szétosztásra kerülő földterület növényféleségenként az alábbiakban oszlik