Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)
Dokumentumok - II. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének első szakasza Hajdú és Bihar, illetve Hajdú-Bihar megyében (1949—1956)
A kiválasztásnál figyelembe vesszük a pártvezetőség, a tsz-vezetőség, brigádvezetők, munkacsapat-vezetők, valamint a tsz-fejlesztési bizottság tagjait, és a DISZ, a tömegszervezetek vezetőit. 1 Takács László Horváth József tsz-elnökhelyettes párttitkár Másolat. — HBmL. XXIX. 669/a. 3. ftsz. 1 A népnevelő munka megszervezéséhez, a tsz fejlesztési tervének megvalósításához a DISZ és az MNDSZ segítségét kérik. 52 Debrecen, 1956. július 9. AZ ONDÓDI KOSSUTH TERMELŐSZÖVETKEZET TAGSÁGÁNAK VÉLEMÉNYE AZ EGYESÜLÉSRŐL A napokban a Petőfi és a Néptanács népes tagsága felkereste szövetkezetünket egyesülés céljából. A nagyobb területen a gépeket jobban ki lehetne használni — nőne a terméshozam, magasabb lenne a jövedelem. Cs. A.: A gépezet kihasználása a nagyüzemnél előnyösebb, de ebben az öszszetételben a jószág, a vetésforgó és az emberi munkaerő kihasználása nem lenne tökéletesebb. Ő nem javasolja az egyesülést. N. F.: Az idő még kedvezőbb egyesülési lehetőséget hozhat: a vénlány sokszor jobban megy férjhez, mint a fiatal. M. I.: A rossz minőségű Kossuth földjein a helyes vetésforgó kialakításához legalább 10 év szükséges, a nagyobb területen a forgókialakítások előnyösebbek. K. N. J.: Nem javasolja a Petőfivel és a Néptanáccsal való egyesülést, de a Hunyadival igen. A. S.: Kiöregszenek a tagok, a fiatalabbak meg elmennek máshova. A Petőfi és Néptanács tagsága többnyire fiatalokból áll. A kertészeknek, akik felvételre jelentkeztek, a Petőfi 2 családi lakást biztosított, mi nem tudtunk. A nagyobb üzemben több jövedelmet lehet biztosítani. T. A.: Nem szól a gépek ellen, hogy dolgozzon, könnyítse a munkát, de a rosszul végzett gépi munka igen sok kárt tett nekünk is és tett másoknak is. A rossz időben végzett gépi munka pedig még a következő években is károsan érezteti hatását. A. S.: Minden tag véleményére kíváncsiak vagyunk, hogy lenne jobb? Fejlődnünk kell. Helyesnek látjuk-e a fejlődést? A fenti 2 szövetkezetbe hol beléptek, hol kiléptek a tagok, de akik nálunk 1953-ban bent maradtak tagként, azok ma is tagok. A vezetők és pártvezetők nem szakképzett és nem mezőgazdasági foglalkozásúak. Ő nem mondja sem azt, hogy ép a Petőfivel egyesüljünk, de feltétlen fejlődnünk kell és a tagságot is nevelni lehet.
