Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - III. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének második, befejező szakasza Hajdú-Bihar megyében (1957—1962)

A szövetkezet összbevétele közel 9 430 000 forint volt, s ebből az állattenyésztés 4 447 000, a növénytermelés 2 943 000, a segéd- és feldolgozó üzemágak 126 000, az alagcsöves öntözéses kertészet pedig — dohánnyal együtt — 1 250 000 forintot adott. Az elmúlt év elején 110 fejőstehene volt a szövetkezetnek, az össz-szarvasmarhaállomány pedig 217. Amellett, hogy 134 hízott marhát adtak el év végére, a tehénállomány 180-ra, az összes szarvasmarha-állomány pedig 593-ra emelkedett. Az elmúlt év elején 95 koca volt a termelőszövetkezetben, és összesen 782 sertés. Év közben több mint 900 hízott sertést értékesítettek, ennek ellenére a sertésállomány létszáma mégis emelkedett, jelenleg 261 anyakoca, s közel 1130 sertés van a szövetkezetben. A juhállomány is több mint kétszeresére emelkedett egy év alatt. Az 1044-ről 2658-ra. Az elmúlt évben a fejési átlag három liter híján 2500 liter volt, több mint 361 000 liter tejet fejtek ki, a juhok nyírási átlaga pedig 4,86 kilóra emelkedett. A növénytermesztésben is hasonló jó eredményeket ért el a szövetkezet. Búzából 560 holdon 13,67 mázsa volt a termésátlag. Őszi árpából 18,71, tavaszi árpából 16,86, kukoricából 490 holdon 19,91 mázsás termést értek el májusi morzsoltban számítva. Magasan túlteljesítette az árutermelés tervét is. 10 198 forint termelési értéket állított elő, s az egy holdra eső 1600 forint áruértékesítési tervüket 3170 forintra teljesítették. Természetes, hogy a jó áruértékesítés, termelés után a kedvezmények sem maradtak el. Műtrágya-felhasználás után több mint 146 000, tenyészszarvasmarha és tenyészkocasüldők után több mint 83 000, áruértékesítés után 316 800, gépállomási munkák után 411 841, beruházás után — az összbevétel több mint 22 százalékát saját erő beruházásra fordították, istállókat építettek, gépeket vásároltak — 166 398 forint kedvezményt kaptak. Az összes kedvezmény tehát több mint 1 125 000 forint. Az elmúlt gazdasági évben a munkaegység felhasználásával is jól gazdálkodott a szövetkezet. A zárszámadás két hónappal kitolódott, sokkal több saját erő beruházást végeztek, mint amennyit terveztek, s így 134 620 munkaegységet használtak fel. A növénytermesztés 68 ezret, az állattenyésztés 32 ezret, a többit pedig a segédüzemágak és az építkezésen. Egy hold szántóra 32 munkaegységet használtak fel. A munkaegység tehát közel 20 ezerrel lett több, mint a tervezett. Ennek ellenére munkaegységenként 40 forint jutott, pénzben és természetben. Csak munkaegységre 6 076 000 forintot osztottak ki, de premizálásra még több terményt fizettek ki. Egy munkaegység tényleges értéke tehát, ha hozzáadjuk a premizálást és a földjáradékot, 49 forint. Nyomtatott. — Hajdú-Bihari Napló, 1960. 17. sz. jan. 21. 3. p.