Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)
Dokumentumok - III. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének második, befejező szakasza Hajdú-Bihar megyében (1957—1962)
A felsorolt erő- és munkagépeknek nagyobb részét a tsz-ek állami beruházásból újonnan vásárolták meg, kisebb részét pedig — különösen az első időkben — saját erőből állami gazdaságoktól és gépállomásoktól. Az erő- és munkagép-ellátottsággal kapcsolatban a táblázat, valamint a személyes tapasztalatok alapján az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: a) A tsz-ek saját géppel történő ellátása az eddigiekben nem térített beruházások formájában történt, hanem a tsz saját anyagi erejétől függően, így vannak a megyében olyan tsz-ek (pl. a nádudvari Vörös Csillag, a nagy rabéi Petőfi, a földesi Rákóczi stb.), ahol a géppark nagy része már a tsz tulajdonában van. A gépet tartó tsz-ek többségében azonban kevés számú (általában 1-5) erőgép és néhány munkagép van, ezért a továbbiakban nem tárgyaljuk külön ezeknek a helyzetét, már elöljáróban szükséges megjegyezni, hogy üzemeltetés és gazdaságosság tekintetében lényeges különbség van. b) Megállapítható, hogy a tsz-ek erőgép-ellátottsága típus tekintetében nem a legkedvezőbb. A darabszámban számított traktorállománynak csaknem egyharmad része a 40-45 LE-s gumikerekes traktor (MTZ, Utos, Super-Zetor), melyeknek üzemeltetését egyrészt nehéz munkagépek hiányában a tsz nem tudja gazdaságosan biztosítani, másrészt mind kihasználás, mind költségek szempontjából igényesebb. Megjegyzendő még, hogy egy-egy tsz-en belül is rendkívül sok típusú erőgépet találhatunk, ami tovább nehezíti a javítást, karbantartást, üzemeltetést. A nehéz erőgépeknek megvásárlása olyan tsz-ek részéről — amelyek még a saját gépesítés elején tartanak — egyébként sem gazdaságos, mivel a velük végezhető munkákat a gépállomás feltételezhetően olcsóbban tudja ellátni. Nem kielégítő a termelőszövetkezeti erőgépek ellátottsága fontosabb munkagépekkel. Még a legegyszerűbb munkagépből is hiány van. (Pl. ekéből, kultivátorból, soros vetőgépből stb.) A pótkocsival történő ellátás valamivel jobb, de így is csak az univerzál géppark 84%-a rendelkezik egy pótkocsival... 2 Javaslatok 1. A tsz-ek gépellátottságának megjavítása érdekében a következő évben elsősorban könnyű univerzális (25-28 LE-s) traktorok beszerzését javasolhatjuk a tsz-eknek. Nehezebb traktorok beszerzése csak olyan tsz-ek számára gazdaságos, amelyek a saját gépesítésnek már magasabb fokán állanak. Másrészt azoknál a tsz-eknél, ahol munkagéphiány van, javasolni kell, hogy a jövő évben újabb traktorok helyett a meglevő traktorokhoz szerezzenek be munkagépet. 2. A nyilvántartások, teljesítmény-előírások és a normázás terén az eddiginél következetesebben be kell tartatni az ide vonatkozó előírásokat és nagyobb mértékben kell felhasználni a gépállomások normatáblázatait, nh-kulcsait és díjazási rendszerét.
