Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - III. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének második, befejező szakasza Hajdú-Bihar megyében (1957—1962)

A termelőszövetkezetbe való belépés jelenleg is folyamatban van. Állatsűrűség a jelenlegi tsz-területre vonatkoztatva 5,02 kat. h./egy számos­állat. Állatlétszám nemenként meglevő férőhely Ló 338 354 Szarvasmarha 1306 1160 Sertéshízó 2257 1780 Süldő és koca 1250 1800 Juh 2931 4770 Baromfi 1490 1700 A fenti állatlétszám és férőhely 1959. december 31-i KSH összeírás alapján készült. Debrecen, 1960. január hó 30. mg-osztály vezető Másolat. — HBmL. XXIII. 109/c. 11. 128 Debrecen, 1960. november 29. • A TERMELŐSZÖVETKEZETI BERUHÁZÁSOK HELYZETE A BIHARKERESZTESI JÁRÁSBAN Joggal mondhatjuk, hogy ez az év volt a termelőszövetkezetek legmozgal­masabb esztendeje. A nagyarányú átszervezés következtében egymásra halmo­zódtak a tennivalók. A nagy gondok közül is a legnagyobb a beruházás volt, az okozta a legtöbb fejtörést. Ez természetes is: számtalan új szövetkezet ala­kult, a régiek megnövekedtek, elsőrendű feladat volt tehát a gazdasági alap megteremtése, illetve kellő színvonalra való fejlesztése. Nem volt kivétel a biharkeresztesi járás sem. A járás szövetkezetei az építkezési beruházások megvalósítására 12 800 000 forint hitelt kaptak támogatásképpen. Ehhez a tervezés idején kötelező érvény­nyel előírták 10 százalékos saját erejű hozzájárulást. A termelőszövetkezetek túllépték az előírt 10 százalékot, jóval nagyobb anyagi erőt fordítottak az épít­kezésre. Az említett hitelkeretet 98 új épület emelésére és húsz áthúzódó építkezés befejezésére adta az állam. Az épületek többsége tehénistálló, növendékmarha­istálló, sertésfiaztató, süldőszállás, hizlalda, juhhodály, baromfiéi, csibenevelő, magtár és góré.

Next

/
Oldalképek
Tartalom