Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - III. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének második, befejező szakasza Hajdú-Bihar megyében (1957—1962)

Régi módon élő és gondolkodó parasztember ma már talán csak a község határának nyugati és északnyugati részén: a darassai, kishorti és rollaházi tanyavilágban található. Ha akár egy laikus is megnézi Balmazújváros térképét, azt mondhatja, hogy mezőgazdasági szempontból korlátlan lehetőségek hazája ez a vidék. A község határát kettészeli a „Tisza-csatorna", melynek vizében óriási lehetőségek szunnyadnak. S ezeket a lehetőségeket csupán a nagyüzemek képesek kihasználni. Az élenjáró újvárosi tsz-ek eddig is arra törekedtek gazdálkodásukban, hogy minél több árut termeljenek, tehát minél több pénzre tegyenek szert. A szerződések előnyeit kihasználták, állatokat hizlaltak, ipari növényeket termesztettek. Nagy előszeretettel tenyésztik a baromfit is, ami szintén jó pénzforrás. Azt az időszakot, amit a három legjobb tsz eddig megért, talán a stabilizálódás szakának lehetne felfogni, mely után a nagy vállalkozásoknak, a nagyszerű adottságok kiaknázásának korszaka következik, amikor már főszerepet játszik a gazdálkodásban a csatorna is. Most már kezd érdeklődni a terv a csatorna vizének felhasználására. A Lenin Tsz már jövőre szeretné megvalósítani száz holdon az alagcsöves öntözést. Huszonöt hold lenne a kertészet, 75 holdon pedig takarmányt termelnének, hiszen a jövőben még nagyobb értelme lesz az állattenyésztésnek. Vannak némi elgondolások is arra, hogy kétoldalt több mellékcsatornát ásnak, s a távolabb eső földekre is elvezetik a Tisza vizét, szóval öntözéses fürtrendszert hoznak létre. Kertészet, szántóföldi öntözés, takarmánytermelés, gyenge minőségű legelők feljavítása és öntözése, víziszárnyastelepek létrehozása — mindez olyan lehetőség, aminek kiaknázása megváltoztatná az egész táj arculatát, s kincsesbányává varázsolná a termelőszövetkezeteket. Nyomtatott. — Hajdú-Bihari Napló, 1959. 233. sz. okt. 4. 4. p. 1 A kisgazdaságok nagy része megmaradt ott, ahol a falusi ember az iparban dolgozik: vagyis a kétlaki életmód konzerválta átmenetileg a kisparaszti gazdálkodást. 109 Berettyóújtalu, 1960. január 14. A BERETTYÓÚJFALUI ÚJ VILÁG ÉS RÁKÓCZI TERMELŐSZÖVETKEZET EGYESÜLÉSE Jegyzőkönyv Felvétetett 1960. január 14-én megtartott közgyűlésen. Jelen vannak: a tagság 90%-ban. Napirendi pont: a Rákóczi Tsz-szel való egyesülés. Az elnök a beszámolót megtartja.