Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - III. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének második, befejező szakasza Hajdú-Bihar megyében (1957—1962)

A tsz az elmúlt évek helytelen gazdasági vezetése, valamint gazdálkodása folytán eladósodott, és így a tsz tagsága úgy látta, hogy a gazdaság megszilárdítása nem történhet meg, illetve a tsz fejlődése nincs biztosítva. A tagság összetétele nem volt megfelelő. A rossz kollektív szellem gátolta a termelési eredmények magasabb elérését. Megfelelő támogatást a felsőbb szervektől — vezetők — nem kapott a tsz, mely által még időben meg lehetett volna gátolni megfelelő vezető személyével a gazdasági visszafejlődést. Az októberi események következtében uralkodó hangulat is befolyásolta az amúgy is kedvetlen tsz-tagokból álló csoport feloszlását. A tsz a 4/1957. FM—PM együttes utasítása értelmében továbbra is megmaradt a feloszlás álláspontja mellett, azonban a volt tagság 80%-a újonnan megalakult tsz-ben kívánt továbbra is dolgozni. Revíziós bizottság részéről: Kiss József Varga Tibor Nagy János Tákos Sándor járási MNB-fiók részéről járási tanács részéről tsz-elnök könyvelő Csirkés Károly tag Tisztázat. — HBmL: XXIX. 672/a. 3. ftszs 106 • Debrecen, 1958. július 5—6; KÉT SZÖVETKEZET FEJLŐDÉSE ÉS A 3004-ES RENDELET Két hajdúnánási szövetkezetben, a Dózsában és az Új Életben az iránt érdeklődtünk, hogy miképpen éltek a 3004-es kormányrendelet adta lehetőségekkel, miképpen irányították úgy a gazdálkodásukat, hogy minél több kedvezményben részesüljenek, és egyben minél sikeresebben gazdálkodjanak. A rendelet úgyszólván a gazdálkodás minden ágában biztosít valamiféle kedvezményt a szövetkezetnek. De — s ez itt a lényeg — nem akárhogyan, nem elvtelenül, nem feltétel nélkül. Csak akkor, ha bizonyos termelési, agrotechnikai beruházási stb. feltételeket teljesít a szövetkezet. Mindkét termelőszövetkezet biztosította magának a kb. 10 százalékos gépállomási díjkedvezményt. Ennek az a feltétele, hogy a szántóterületükön annyi gépi munkára szerződjenek, hogy egy év alatt három normál holdnyi munkát végeztessenek a gépállomással. A Dózsa él a lehetőséggel, megkapja a díjkedvezményt is, ezenfelül azonban a bővebb termésben látja hasznát a kormány rendeletének. Mindkét termelőszövetkezet úgy tervezett, s a terveket végre is hajtották, hogy egy hold szántóra egy mázsán felüli műtrágyát adnak. Ezáltal részesül-