Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - III. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének második, befejező szakasza Hajdú-Bihar megyében (1957—1962)

A kieséshez hozzájárultak olyan tényezők, hogy egyes helyeken elkéstek a növényápolási munkával, nagy kiesések következtek be számos helyen a növényi kártevők miatt. Jó néhány helyen a növénytermesztési feladatok végrehajtásához a gépállomások késve nyújtottak segítséget. A termelőszövetkezeti gépek sem voltak elég jól kihasználva. A munkafegyelemmel — különösen a homoki területeken — baj volt. Hajdúnánáson, de más helyeken is. Ezeknek a tényezőknek a hatására növénytermelésből tervezett bevétel 107 millió forinttal csökkent, ami különösen a jövedelemelosztásnál károsan éreztette hatását. A növénytermesztés alakulásában ebben az évben kedvezőbb alapokat raktunk le, nemcsak a talajmunka jobb elvégzésével, hanem jobb minőségű vetőmagvak biztosításával is. Míg 1960. évben búzából 9700 kat. h. volt intenzív gabona, ebben a gazdasági évben 57 500 kat. h.-on termelünk intenzív gabonát. 60%-kal nagyobb az őszi árpa vetésterülete, így kevesebb tavaszi árpát kell vetni. Az őszi árpa, mint ismeretes, nagyobb hozamokat biztosít. A kukorica hibrid vetőmag, de más tavaszi vetőmagvak biztosítva vannak — kivéve a burgonyát —, s így a vetőmagellátást az összes területre biztosítani tudjuk. Számos más tényezővel lehetne igazolni, hogy a növénytermesztésben a nagyobb hozamok elérése érdekében több olyan intézkedést tettünk, amelyeknek ebben az évben kedvező hatásai feltétlenül kell hogy jelentkezzenek, még akkor is, ha a tavaszi mezőgazdasági munka megkezdésénél egyhónapos eltolódás van.

1 Termelőszövetkezeti beruházások Az 196l-es gazdasági évben a beruházási programunkat teljesítettük. Ez fontos tényezője a termelőszövetkezetek gazdasági előrehaladásának. Az építkezés túlnyomórészt egyszerű kivitelezésű, de ez „téliesítéssel" alkalmas az állatállomány viszonylag kedvező elhelyezésére. A tsz-eknél az elmúlt évben 114 millió Ft értékű építési beruházás történt, több mint 1000 darab létesítmény épült (istálló, sertésfiaztató, juhhodályok, magtárak, górék stb.). Ez évi építések hasonló nagyságrendűek lesznek. Az építkezések koncentráltabbak. A gépi beruházásokra közel 68 millió Ft-ot fordítottak tsz-eink. Egy év alatt a traktorállomány 286 db-bal gyarapodott, az összes traktorok száma 851 db, 285 db pótkocsival, 145 db aratógéppel, 12 öntözőgarnitúrával gyarapodtak. 1961-ben 21 tsz-majort villamosítottunk. A tsz-eknél 1961. évben 224 millió 416 000 Ft-ot fordítottak beruházásokra. Ebből az összegből 154 557 Ft az állami hitel, amely százalékban kifejezve az összes beruházásoknak 69%-a, saját erős beruházás pedig 31%-os. Ilyen aszályos évben a 31%-os saját erős beruházás mutatja azokat az erőfeszítéseket, melyeket tesznek a tsz-eink gazdaságaik fejlesztésére. A termelőszövetkezeti beruházásoknál problémát jelentenek a hiteláthúzó-