Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - III. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének második, befejező szakasza Hajdú-Bihar megyében (1957—1962)

A tsz segéd- és feldolgozó üzemi tevékenységet is folytat. A gazdaságot kiszolgáló kovács- és kerékgyártó műhely mellett szeszfőzdét, villanyhajtásos darálót és zöldséges boltot is üzemeltet. Megvizsgálást nyert a háztáji gazdaság céljára kiosztott 125 kat. h. szántóterület felhasználásának módja.

1 Vizsgálatunk kiterjedt a tsz gazdaságos működésére is az éves terv, bevételkiadási költségvetés és az elért termelési eredmények alapján.

2 Ellenőriztük az állatállomány nagyságát is, megállapítást nyert, hogy a tsznek 41 db lova, 38 db tehene, 8 db ökre, 61 db növendék állata, 258 db juh és 138 db sertés állománya van. Az átteleltetéshez szükséges szálas takarmánynak mintegy 50%-a van csak biztosítva, melynek a pótlására a szokásosnál több silót kívánnak készíteni, míg a szemes takarmány a szükségletnek megfelelően biztosítva van, de csak azzal a feltétellel, ha munkaegységre kukoricát egyáltalán nem osztanak, illetve árpából, zabból, borsóból együttesen is csak legfeljebb munkaegységenként 1 kg kerül kiosztásra. A tsz tagjai az 1956/57. gazdasági évben is munkaegységre dolgoztak, ez az alapja a munka mérésének és a jövedelem elosztásának is. A terv szerint egy munkaegység értéke 27 Ft-ra volt tervezve, és az eddigi juttatások, valamint a zárszámadási előkalkuláció szerint ezt nem is haladja meg, egy-egy munkaegység értéke 26-27 Ft lesz. Ez ideig kiosztásra került munkaegységenként 5 kg búza, 1 kg árpa, zab, borsó, 8,5 dkg cukor, 23 dkg rizs, 50 dkg burgonya, 2,8 dkg dió, 15 dkg káposzta, gyümölcs a tagok által igényelt különböző mennyiségben előlegként 3 Ft készpénz, melyet kb. 8 Ft-ra egészítenek ki, és kiosztásra tervez még a tsz munkaegységenként 1 dl pálinkát is.

3 Vizsgálat tárgyát képezte a tsz pénzgazdálkodása, pénzügyi fegyelme.

4 A tsz a betakarítási munkák során kívülálló munkaerőt is alkalmazott rizsaratás céljára, akik e munkát 640 Ft-ért végezték. A tsz a közgyűléseket rendszeresen megtartja, arról jegyzőkönyvet is vezetnek, a jegyzőkönyvek azonban hiányosak, mivel az elnök és a hitelesítők aláírása hiányzik.

5 Dr. Orbán Sándor s. k. dr. Pozdora József s. k. tsz jogügyi főelőadója, ügyész Tisztázat. — HBmL. XXVII. 302/3. ftsz. 330/1957. 1 A vizsgálat megállapította, hogy a tsz e vonatkozásban eltér a mintaalapszabály előírásaitól, mely szerint a háztáji 0,5—1 kat. h.-ig terjedhet. Előfordul a tsz-nél hogy egyes családok 2-2 kat. h.-n gazdálkodnak. 2 Termelési adatok felsorolva. 3 A tsz-beruházásokkal foglalkozva a jelentés megállapítja, hogy év közben módosulások következtek be. Egyes beruházásokat a tsz nem teljesített, másoknál pedig terven felüli beruházásokat eszközöltek. A termelési terv túlteljesítése következtében a tsz jelentős többletbevételhez jutott. Búzából, rizsből, cukorrépából 320 000 Ft többletbevétel származott. 4 A vizsgálat megállapította, hogy a tsz könyvelésében a bizonylati elv nem érvényesült maradéktalanul, s a pénzügyi fegyelem megsértése is napirenden volt. 5 A vizsgálat során észlelt hiányosságokra a bizottság felhívta a városi tanács mezőgazdasági osztálya és a MNB hajdúböszörményi fiókjának figyelmét.