Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ

kesztője - SZÉKELYHÍDI ÁGOSTON - a Hajdúböszörményi Hirlap 1969-1974. évi közleményeiből válogatott. Nyaranként a város vendégül látja az ideérkező képzőművészekét. Az immár nemzetközi tábor első tiz esztendejéről ad képet a SZÉKELYHÍDI ÁGOSTON által irt és VENCSELLEI ISTVÁN által fényképezett Hajdúsági MüvészTELEP 1964-1973 /Hb. 1973. 19 lev./ c. albumfüzet. HAJDÚNÁNÁS Néhány évvel ezelőtt látott napvilágot - RÁCZ ISTVÁN szerkesztésében - a Hajdúnánás története /Hn. 1973. 475 p./ c. várostörténeti monográfia. A kötetben elkülönülnek, önálló egységet alkotnak a felszabadulás utáni fejlődéssel foglalkozó tanulmányok. A népi demokratikus forradalom időszakának politikai, gazdasági és művelődéstörténeti vonatkozásait tárgyalja FEHÉR ANDRÁS: Küzdelem a néphatalom megszilárdításáért /373-390.p./, OROSZ ISTVÁN: A földosztás /391-396.p./ és BAJKÓ MÁTYÁS: Az iskolák kapuinak kitárása /397-408.p./, A szocializmus építésének addigi útját vázolja fel BAKÓ ENDRE: A meggyorsult idő /411-445.p./. Propaganda céllal készült, publicisztikai szintű kiadvány ABLONCZY LÁSZLÓ és GÁBOR ZOLTÁN Hajdúnánás 30 éve. 1944. okt. 31. - 1974. okt. 31. /Hn. 1974. 47 p./ c., sok képpel illusztrált füzete. HAJDÚSZOBOSZLÓ Monografikus teljességre törekszik, vagyis a hagyományos helytörténeti, néprajzi összefoglaláson túl a város természeti viszonyairól, jelesebb személyiségeiről, a művelődésügy részterületeiről stb. is tájékoztatást nyújt Hajdúszobosz ló monográfiája /Hsz. 1975. 847 p./, amelyet DANKÓ IMRE szerkesztett. Fontos része a kötetnek HÉTHY ZOLTÁN terjedelmes összeállítása, amely a hirlapcikkeket is feltárja: Hajdúszoboszló város helyismereti bibliográfiája /753-848.p./. A város felszabadulás utáni életéről több tanulmányban is szó esik: GAZDAG ISTVÁN A város társadalmi és politikai élete 1872-1949 /325-361,p./ - a népi demokratikus forradalom helyi eseményeit is számbaveszi. Elsősorban a városi tanács iratanyagát dolgozta fel NYAKAS MIKLÓS : Hajdúszoboszló a szocialista fejlődés útján /363-397.p./. Napjainkig halad BAJKÓ MÁTYÁS: Hajdúszoboszló művelődéstörténete /477-509.p./, SZ. KORTI KATALIN: A képzőművészetek Hajdúszoboszlón /639-665.p./ és KUN KÁROLY: A hajdúszoboszlói gyógyfürdő /695-752.p./. Csekély terjedelme ellenére sok-sok adatot közöl a Tájékoztató Hajdúszoboszló város eddigi fejlődéséről, a III. ötéves terv végrehajtásáról és a IV. ötéves terv fontosabb célkitűzéseiről /Hsz, 1971. 22 p,/ c. füzetecske. A gyógyfürdő - amelynek a város világhírnevét köszönheti - történetéről ad áttekintést MÁRTON SÁNDOR: Néhány szó Hajdúszoboszlóról és gyógyfürdőjéről /MVStÉ 1959. 28-36, p./, illetve CSATHI BÉLA: A hajdúszoboszlói termálviz fél évszázad előtti feltárása és a fürdőváros fejlődése /Hidrológiai Közlöny, 1975. 415-421.p,/. A város művelődéstörténetéhez szolgáltat értékes adalékokat JUHÁSZ IMRE: Hajdúszoboszló művelődésügyének alakulása 1945-1970 /DMÉ 1972. 597-615.p./. DERECSKÉI JÁRÁS A megye egyetlen járása, amelynek életéről önálló kiadvány jelent meg: A derecskéi járás fejlődése képekben, adatokban /szerk. Bodó István; Derecske, 1973. 40 p./. A füzet a harmadik ötéves terv /1966-1970/ eredményeit ismerteti, s aránylag sok képpel szemlélteti.