Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXII. fondcsoport. MEGYEI VÁROSOK ÉS KÖZSÉGEK IRATAI

részletére kiterjed. A közgyűlésen foglalkoztak a mezőgazdasági munka megszervezésével, a politikai pártok és tömegszervezetek kérelmeivel, rendezvényeivel, a szakszervezeti ügyekkel, a malmok és más ipari üzemek termelésével, a kisiparosság és a munkásság bérkérdéseivel, az üzemi bizottságok szervezésének előmozdításával, a földreformmal, a termelési bizottságokkal, az iskolák helyzetével, a felnőttoktatás feladataival, a választások megszervezésének elvi kérdéseivel, stb. A közgyűlési iratok levéltári sorkönyve az V.B.77. ftsz. alatt található, a korábbi évekkel fennálló összefüggés miatt. Közgyűlési jegyzőkönyvi fogalmazványok 1945-1949 1 csomó Közgyűlési jegyzőkönyvek 1945-1950 6 kötet HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK IRATAI 1944-1950 /-1951/ XXII.2. 9,78 fm. A polgármesteri hivatal tényleges működése 1944. november 7-én indult meg a város felszabadulása után az akkor megalakult "városi tanács" irányítása alatt; az ideiglenes polgármester október 29-én kapta a megbízatását. Ez indoKolja, hogy már október végéről találhatók polgármesteri iratok. A fond az alábbi állagokra tagolódik s ezek határozzák meg elhelyezésének levéltári rendszerét. Az első állag néhány elnöki iratból áll 1944. november - 1948. közötti időből. Elsősorban a társadalmi szervekkel való levelezés anyagának egy részét tartalmazza, növekvő iktatószámos sorrendben. A második állag a közigazgatási iratokra terjed ki. A város történeti feltárásához ez az állag a leggazdagabb. Irattári rendszere a növekvő és évenkint újrakezdődő iktatószámokon és az összetartozó ügydarabok alapszámos egybekapcsolásán alapszik. Az iktatmányok hátraugrós alapszámhoz kötődnek. A közigazgatási iratokban találhatók meg a közgyűlési és a tanácsülési előterjesztések alapiratai, a statisztikák és a kimutatások, a különböző társadalmi bizottságok részére kiadott irányelvek. Ilyen bizottságok között emlitendő az igazoló, a termelési, a földigénylő, az erdőigazgatási, az épitési, az elszámoltatási bizottság. A városban volt munkás szakszervezetek is a polgármester' tői kértek támogatást s nem egy eredeti jegyzőkönyv lelhető fel a közigazgatás anyagában, miután otthont a szervezetek részére a polgármester biztositott. Megvannak a szovjet parancsnokság ellenőrzése alatt állt üzemek kimutatásai és anyagkészletének leirásai, a különféle gazdasági jelentések, a mozgalmi adatok, a tüntetések leirása, az államosítások és községi tulajdonbavételek jegyzőkönyvei, az internáltak és túszok nyilvántartása, az 1944. évi helyi és 1949. évi országos népszámlálás helyi felvételi nyilvántartásai. A harmadik állagban a kihágási iratok 1948-ból, valamint a hozzájuk tartozó segédkönyvek nyertek elhelyezést. Ezeknek elsősorban a nagygazdák elleni eljárások vizsgálatánál van jelentőségük, mert feltárják a szabálysértéseknél