Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Debrecen város önkormányzati szervei

Választási jegyzőkönyvek, iratok, felszólalások iktatókönyve 1945 1 doboz Választási íratok 1947, 1949 /iratok, jegyzőkönyvek, fellebbezések, plakátok/ 3 doboz Nemzetgyűlési választói névjegyzékek 1945 6 doboz Országgyűlési képviselőválasztási névjegyzékek 1947, 1949 8 doboz DEBRECEN VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK IRATAI /1941-/1945-1950 /-1952/ XX1.505. 31,20 fm. A polgármesteri hivatal működése mindjárt a felszabadulás után, 1944. Tktóber 22-én megkezdődött, ideiglenesen megbizott polgármesterrel az élen. A hivatal felépitése csak kisebb mértékben tért el a felszabadulás előtti állapotoktól, emia:t e kérdés részletes taglalására nincs szükség. /Erről a 41.5511944.sz. polgm. ügyirat november 17-én intézkedett./ A polgármester elnöklete alatt 1945. április végétől ismét megszervezték a városi tanácsot, amely lényegében a város ügyosztályainak vezetőiből álló testület volt, külső személyek rendszeres részvétele nélkül. A polgármesteri hivatal ügykezelése az alábbiak szerint alakult: az iktatás kettős nyilvántartás szerint történt. A polgármesteri hivatalhoz érkez3tt minden ügyirat központi iktatószámot kapott, vagy ugyancsak a központi iktatókönyvbe vezették a kimenő iratok számát. Az összetartozó tárgyakat hátraugrós alapszámon kezelték. Az ügyosztályokon viszont önálló iktatókönyvet vezettek, amely feltüntette a polgármesteri, valamint a saját iktatószámot. Emiatt egy-egy témakórben a kutatásnak figyelnie kell mind a központi iktató-, illetve mutatókönyvekre, mind pedig az ügyosztályi segédkönyvekre. A polgármesteri hivatal fondja 14 állagból áll, az alábbi szervezeti tagolás szerint. A közvetlen a polgármester személyes vagy a közigazgatás hivatali vezetőjének: a főjegyzőnek irányitása alá tartozó iratok között vannak bizalmas , elnöki és főjegyzői iratok

. Mindegyik irattipushoz önálló segédleteket vezettek s azok részben rennmaradtak. A közvetlenül polgármesteri intézkedést kivánó bizal,i3j és elnöki .jgyiratok szolgálatra való berendelésre, katonai meghagyásokra, rendőrségi • u-ntésekre , tanácsi vállalatok dolgozóinak munkaviszonyaira, a munkabérek rendezésére, a sajtóközlemények ellenőrzésére, nemzeti bizottságok határozatai kap.sán tett észrevételekre, eskütételre, a gazdálkodás egészét érintő számvevőségi jelentésekre stb. vonatkoznak. De a polgármester az ügyiratokon általában nem intézkedett, hanem azokat másolatban rnügküldte a város főjegyzőjének, vagy valamelyik polgármesterhelyettesnek. Érdemben és operativen a főjegyző tartotta kézben a polgármesteri ügyosztályt, miközben intézkedéseiről maga is nyilvántartást vezetett.