Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Hajdú megye önkormányzati szervei

A fondon belül három állag található. Az első állag az alispáni elnöki iratokat tartalmazza két csoportban: általános és bizalmas jellegű elnöki iratok. Az ügyiratok tartalma a közigaz­gatás ügymenetének csaknem minden ágazatára kiterjed, de főként összefoglaló, összesitő jellegű. Többek között a katonai szolgálat alóli mentesítések, a kiegészítő parancsnokság szervezésének kérdései, internált román állampol­gárokról szóló tájékoztatók, honvédségi épületek összeirásai, vármegyei köz­ponti állások betöltése, polgármesterek minősítése, járási főjegyzők beszámo­lói, községek időszaki jelentései, a nagygazdák elleni közigazgatási eljárások iratai, hangú latjelentesek a községek lakosságáról az MDP megyei titkárságá­hoz, szocialista munkafelajánlások stb. Az 1949-ből fennmaradt bizalmas iratok elsősorban személyzeti kérdéseket tartalmaznak. Az állag irattári rendszere é­venkint újrakezdődő növekvő iktatószámos; iktatókönyv áll rendelkezésre. A második állag a " Közigazgatási iratok " együttese, kezdettől a tanács­rendszer megalakulásáig. Az alispáni hivatal szervezete általánosságban azonos volt a Bihar vármegyeivel. A közigazgatási iratok az alispáni hivatal tevékenységének minden ágazatát felölelték az egészségügytől a szociálpolitikáig, a politikai célzatú jobb­oldali zavarkeltéstől a hivatalok szervezéséig. Több ügyirat vonatkozik a tár­sadalmi szervek /MNDSz, MADISz, termelési és népi bizottságok/ támogatására stb. Az iratok irattári rendszere hátraugrós alapszámú, tehát a növekvő szám­sorban haladó iktatás után az összetartozó tárgyú iratokat visszakapcsolták az első iktatmányhoz. Erről a mutatón kivül megfelelő sorkönyv tájékoztat. Az állagot még a Megyei Tanács V.B. Igazgatási Osztályának kezelésében 1952 folyamán átselejtezték, s akkor az iratok hozzávetőleg 15 %-a zúzdába került. 1949. októbere óta a közigazgatási számrendszer szerint tartották nyil­ván az iratanyagot, amely már eleve tárgyi tagolást tett lehetővé. A harmadik állag a " Kihágási iratokból " és azok iktatókönyvéből áll. Maguk az ügyiratok csak 1949-ből maradtak fenn, növekvő iktatószámos rendszer­ben. Értékük azonos a Bihar vármegyeivel, jelentőségük inkább a jogalkalmazás kérdéseivel foglalkozó kutatók számára van. a. / Elnöki iratok 1945-1949 Bizalmas iratok 1949 Elnöki iratok iktatókönyve 1945-1949 b. / Közigazgatási iratok 1944-1950 Közigazgatási iratok iktatókönyvei 1944-1950 Közigazgatási iratok mutató- és sor­könyvei 1945-1949 c. / Kihágási iratok 1949 Kihágási iratok iktatókönyve 1946-1947 1949 2 csomó 1 kötet 106 csomó 16 kötet 2 csomó 12 kötet 1 csomó

Next

/
Oldalképek
Tartalom