Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Hajdú megye önkormányzati szervei

c./ Közellátási kormánybiztosi iratok 1945-1949 Közellátási kormánybiztosi iratok iktatókönyvei 1945-1948 Közellátási kormánybiztosi iratok mutatókönyvei 1945-1946, 1948-1949 4 kötet 6 csomó 3 kötet d./ Főispáni magánlevelezések iratai : "F" jelzéssel 1945 "Ml" jelzéssel 1945 "F" jelzésű iratok iktatókönyve 1945 1 csomó 1 kötet HAJDÚ VÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZ- ÉS KISGYÜLÉSI IRATAI 1945-1949 XXI.102. 0,15 fm. A törvényhatóság önkormányzati jogköre azonos volt a Bihar vármegyeivel. /XXI.2./ A jegyzőkönyvi fogalmazványok egy része és a róluk készitett másolatok ugyancsak hiányosan maradtak fenn. Az iratok többi része a közigazgatási iratok között, az alispán fondjában találhatók meg /XXI.104./, miután a közgyűlésnek az alispán volt a referense. Az iratok tárgya a törvényhatósági határozatokat, a földreform végrehajtása ügyében kialakult állásfoglalásokat, hivatalszervezési ügyeket, a törvényhatóság személyi változásait, tisztségviselők választását érintő küzdelmeket, továbbá a gazdasági és művelődési változások politikai tendenciáit,tényleges eredményeit tárja fel. A fond második állagát a kisgyülési jegyzökönyvek jelentik. A törvényhatósági bizottság kisgyülését az 1929. évi 30. t.c. 34,§-a rendszeresítette. Ennek a felszabadulás után is volt szerepe, mert a hivatkozott törvény 35.§-ban felsorolt hatáskör továbbra is érvényesült, egészen 1950-ig. A kisgyűlés elsőfokon intézkedett a kisebb jelentőségű ügyekben; másodfokon a hozzá benyújtott fellebbezésekben az alispán vagy más hivatalvezető intézkedéseit birálta felül; a közgyűlés tehermentesitése céljából a kisgyűlés készitette elő a közgyűlés tárgysorozati pontjait. A kisgyűlés alapiratai az alispáni fondban, a megfelelő közigazgatási számok alatt találhatók. Az iratok fogalmazvány formájában maradtak fenn, kis terjedelemben. Tárgyuk a kisgyűlés hatásköréből eredően szabadságkérelmekre, özvegyi ellátásra, városi határozatok jóváhagyására, nyugdijázásokra, bizottsági tagok behivására, községi jegyzők előléptetésére, belügyminisztériumi leiratok felolvasására, búzakötvények, adókivetések, községi szabályrendeletek jóváhagyására, szabadpályán eltöltött idő beszámítására, piaci viszonyok tanulmányozására, községi mezőőrök felfogadásának jóváhagyására, ösztöodijalapitásra stb. terjed ki. Mindkét állag irattári rendszere azonos. A testületi iratok tárgysorozati pontszáma megfelel az iktatmány nyilvántartási számának, de az alapiratok mindkét esetben az alispáni közigazgatási iratok között nyertek elhelyezést.