Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Bihar megye önkormányzati szervei

Iratok 1948 1 csomó A NAGYLÉTAI JÁRÁSI SZOCIÁLIS TITKÁR IRATAI 1947 XXI.38. 0,03 fm. Az iratok, növekvő iktatási sorrendben, a segélyezésekről, néhány környezet tanú lmányról , hadifogolygondozásról szólnak. Iratok 1947 1 csomó A SARKADI /CSEFFA-NAGYSZALONTAI/ JARAS FŐJEGYZŐJÉNEK IRATAI 1944-1949 XXI.41. 2,60 fm. Községei 1945-ben: Biharugra, Geszt, Kőrösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Ujszalonta, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztur, Zsadány. A járás területe a felszabadulás után állandósult Sarkad székhellyel, bár a járás neve vagylagosan hol cséffa-nagyszalontai, hol sarkadi volt. A kettő il letékessége azonban azonos. A járás az 1950. március 16-án kiadott belügyminiszteri rendelet alapján /M.K. Rendeletek Tára 336-337. old./ elszakadt Bihar vármegyétől és Békés vármegyéhez került. A fennmaradt iratok gazdag tartalmúak és 1945-1949. között a járás tevékeny ségének minden ágazatával foglalkoznak a már jellemzett széles körben. /XXI.1./ Különösen fontosak a mezőgazdaságtörténészek számára a több izben előterjesztett földbirtokjelentések, a biharugrai tógazdaság eredménykimutatásai, az ipari tevékenység, magáról a sarkadi cukorgyártól irt tájékoztatók, a munkásság helyzetét feltáró okmányok. Az iktatókönyvek 1944. november 13. óta megvannak, az iratok első meglévő iktatószáma a húszszal kezdődik. Eleinte a nagyváradi alispán levelezett a járással, majd a végleges államhatárok kialakulása után került a terület a Berettyóújfaluban közpon.-ositott alispáni hivatal irányitása alá. Az iratok kezelési rendszere: évenkint újrakezdődő sorszámos, egyes esetekben a kiinduló iktatmány alapszámként szerepel. Közigazgatási iratok 1944-1949 16 csomó Közigazgatási iratok iktatókönyvei 1944-1949 4 kötet Közigazgatási iratok névmutatói 1947-1949 3 kötet