Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ

és Szakközépiskola .jubileumi évkönyve az intézet fennállásának 25. évében /Berettyóújfalu, 1971. 63 p./, A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1621-1971 /Db-Hb. 1973. 119 p./. Kivételt jelent NYIRKOS TIBOR' cikke a Karács Ferenc Gimnáziumról: Adatok a püspökladányi középiskola történetéhez /MK 12. sz. Ob. 1973. 23-32.p. - az 1951-1972 közötti időszakról/. A debreceni zeneiskolák, köztük a Zeneművészeti Szakiskola /majd gimnázium, végül szakközépiskola/ felszabadulás utáni történetét is feldolgozta SZATMÁRI ENDRE: A debreceni zeneoktatás története /Debrecen zenei élete a századfordulótól napjainkig. Db. 1975. 5-107.p./. A bihartordai Sárréti Népfőiskoláról, illetve igazgatójának pedagógiai tevékenységéről két irás jelent meg: GAZDAG ISTVÁN: Adalékok Szűcs Sándor életútjához 1945-1946 /Bajomi krónika. Bbajom, 1973. 24-31.p./, RETTEGI ISTVÁNNÉ: Szűcs Sándor munkásságának hatása a környék mai ifjúságára /uo. 32-36.p./. Műfaját tekintve iratismertetés, bár rövid intózménytörténeti vázlat is olvasható KOMORÓCZY GYÖRGY cikkében: A Népi Kollégiumok Országos Szövetségéhez tartozó debreceni kollégiumok iratai a Debreceni Állami Levéltárban /LH 1960. l.sz. 157-161.p./. Ezt a forrásanyagot dolgozta fel VASKÓ LÁSZLÓ: A debreceni népi kollégiumok történetéhez és nevelőmunkájához 1-2. /Alföld, 1971, 8. sz. 40-53., 9. sz. 58-69.p./. Személyes emlékeit is megirta LEMHÉNYI JENŐ: Adalékok a debreceni népi kollégiumok történetének első két évéhez /TéD 43-74,p. - 19461947/. Az általános iskolák közül csak egyről jelent meg történelmi munka; igaz, arról kettő is: ANTAL GYULA: A hajdúhadházi állami elemi népiskola története az alapitástól 1948-ig /A hajdúhadházi iskolakultúra története. Db. 1973. 2. rész: 66 p./; GYERGYÓI SÁNDOR: A hajdúhadházi Földi János Általános Iskola története 1944-1974 /Részlet/ /Hajdú-bihari pedagógiai pályamunkák 1974. Db. 1975. 181-193.p./. Elemi felvilágosításért bátran nyúlhatunk A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola évkönyve hazánk felszabadulásának 20. , az iskola fennállásának 125. évében /Db. 1965. 63 p./ c. füzethez is. Az általános iskolák történetétől elválaszhatatlan KOVÁCS GÁBOR és SZENTIRMAI LÁSZLÓ könyvének témája: Az úttörőmozgalom Hajdúböszörményben /Hb. 1972. 87 p./, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZETEK Különös figyelmet fordit a felszabadulás utáni gyermekvárosi mozgalomra, valamint a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetre TÓTH LÁSZLÓ adatgazdag összefoglalása: Hajdú-Bihar megye gyermekvédelme /Db. 1974. 121 p./. A hajdúhadházi és debreceni /epreskerti/ gyermekváros 1945-1948 közötti történetével foglalkozik KELEMEN LAJOS: A bentlakásos gyermekvédelmi intézmények kialakulása és első évei Hajdú megyében /TÉF 25-41.p./. Országos kitekintésben tárgyalja a témát, de értékes helytörténeti adatokat, utalásokat is tartalmaz a BEZERÉDYNÉ HERTELENDY MÁRIA, HENCZ AURÉL és ZALÁNYI SÁMUEL által irt Évszázados küzdelem hazánk egészségügyéért /Bp. 1967. 542 p./ c. könyv. Kevés hely jutott korszakunk adatainak BALOGH BÉLÁNÉ és PÖRGE JÓZSEFNÉ egyébként is tömör áttekintésében: A debreceni egészségügy rövid tör ténete 1529-1970 /Egészségügyi Munka, 1971. 1. sz. 19-24.p./. Szempontunkból használhatóbb HENGL REZSŐ jubileumi megemlékezése: A Debreceni Állategészségügyi Intézet 25 éves működése /Magyar Állatorvosok Lapja, 1975. 2. sz. 82-84.p./.