Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Bihar megye önkormányzati szervei

BIHAR VÁRMEGYE SZOCIÁLIS FELÜGYELŐJÉNEK IRATAI 1945-1950 XXI.11. 0,20 fm. A 347/1945,/II.18./ M.E.sz. rendelet a törvényhatóságokban a szociális gondozás azonnali megindításáról intézkedett; előirta a törvényhatósági, továbbmenően a városi, járási szociális előadók alkalmazását és részükre megfelelő hivatal kialakítását. E rendeletet egészitette ki a 6300/1945 /VIII.8./ M.E. számú rendelkezés, amely részletesebben intézkedett az állam szociálpolitikai feladatait szolgáló szociálpolitikai szervek kiépítéséről. E kormányrendeletet a 4700/1945. /XI.8./ sz. népjóléti minisztériumi utasítás hajtotta végre. Az utoljára említett rendelet szerint a szociálpolitikai szervezet az Országos Szociálpolitikai Tanács illetve a Népjóléti Minisztérium /Szociális Főfelügyelő/ irányítása alatt áll, a törvényhatóságoknál szociális felügyelők, a járásoknál és a városoknál pedig szociális titkárok működnek. Ezeknek irányítása alatt, lépcsőzetesen, a nagyközségekben szociális előadói állást kell szervezni,míg a kisközségekben a munkakört az egészségügyi védőnő látja el. Támogatásukra társadalmi szervekként a vármegyei központokban Törvényhatósági Szociálpolitikai Tanácsot, városokban és községekben ugyanilyen bizottságot szerveztek. Bár a szociális felügyelő a Népjóléti Minisztérium szakmai irányítása alatt állt, szolgálati kapcsolata volt az alispánnal, mert a feladatkörnek megfelelő kérdésekben az alispán referenseként Járt el, költségvetését az alispáni hivatal biztosította. Ez a kettős alárendeltség vonta maga után, hogy a Vármegyei Szociális Felügyelőség valójában törvényhatósági szakhivatalnak minősült, annak ellenére, hogy a személyi függőség a minisztériumhoz kapcsolta, Bihar vármegyének önálló felügyelősége volt, mig Hajdú vármegye és Debrecen város közösen tartották fenn ezt a szakszervet. Már a rendeletekben is meghatározott feladatkörük a szociálpolitikai tervek .észitése, a gondozás megszervezése, a hadigondozás, a hadifogolyszolgálat el.átása, a városi ós járási bizottságok irányítása, a Siess Adj Segíts /SAS/ mozgalom vezetése, ezzel döntően a hazatért hadifoglyok támogatása, a Közjóléti Szövetkezet irányítása, egyéni segélykérelmek elbírálása, stb. Az 1948. július 18-án kiadott 7770/1948.- sz. kormányrendelet a szociális felügyelőségek hatáskörét még azzal is növelte, hogy megszüntetvén a közjóléti szövetkezeteket, azoknak ügyintézését ós jogkörét átadta a felügyelőségeknek. Nem sokkal később, az 1948. augusztus 26-án 9140/1948. sz. alatt megjelent kormányrendelet pedig i középfokú szociális bizottságokat egyesitette az egyidejűleg szervezett közegészségügyi bizottságokkal és Népjóléti Bizottság néven működtette tovább. Ezzel az intézkedéssel a szociális gondozás a továbbiakban az egészségügyi szervezőmunkával párhuzamosan haladt és hozzájárult az egészségügyi szakszolgálat redményesebb tevékenységéhez, különösen a Járási Egészségügyi Szolgálat kiaakitésával. /JESz/ Megszűnésük a tanácsrendszer létrejöttéhez kapcsolódik, amikor átmenetileg az igazgatási, illetve az oktatási osztályhoz kapcsolt szervezetként éltek to-