Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)
XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Bihar megye önkormányzati szervei
Igazgatóság iratai között az állategészségügyi beszámolók megtalálhatók s ezek segitségével az állatorvos tevékenysége figyelemmel kisérhető. Iratok 1945-1947; szérumoltási jelentések, állatelészségügyi beszámolók 1 doboz BIHA3 VÁRMEGYE KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI 1945-1950 XXI.9. 3,80 fm. A közigazgatási bizottságokat az 1876. évi 6.t.c. alapján szervezték meg, azzal a célzattal, hogy az önkormányzatok területén jelentkező állami és vármegyei feladatok megoldását összhangba hozzák. Elnöke a főispán volt, tagjai a vármegyei önkormányzat vezető tisztségviselői, valamint a területen működő állami szakhivatalok képviselői között a tanfelügyelő, a kir. ügyész, az árvaszéki elnök, a pénzügyigazgató, az Államépitészeti Hivatal vezetője. Különböző szakbizottságai működtek, közöttük a tanitók fölötti fegyelmi, a gazdasági, mezőgazdasági, közutépitési stb. albizottságok. Jelentősége az 1929. évi 30. t.c. alapján csökkent, miután a törvény a főispánnak és az alispánnak nagyobb hatáskört biztositott s ugyanakkor a kisgyűlés megszervezésével több ügy végleges elintézését a vármegyei kisgyülésre bizta. A demokratikus közigazgatás a 14/1945. M.E.sz. rendelettel már ezt a jogállást vette át; ennek alapján a testület a meglévő iratok tanúsága szerint gyakorolta a gyámügyi fellebbviteli jogokat, a kisajátitási, a börtönügyi felügyeleti, az útügyi hatáskört. De az államigazgatás centralizált hálózatának erősödése és a szakhivatalok intézkedési jogának bővülése folytán a Közigazgatási Bizottság tevékenysége egyre jobban szűkült. Gyakorlatilag ezt idézte elő a 12.510/1948. Korm.sz. rendelet.amelyet 1949. február 6-án a 122.600/1949. B.M. sz. utasitás léptetett hatályba, kimondva, hogy a K.B. - fent emiitett - Gazdasági Albizottságának neve a jövőben "Mező- és Erdőgazdasági Albizottsággá" változik. A névváltoztatás mögött azonban lényegbevágó tartalmi mozzanatok húzódnak meg, mert ettől kezdve a Mező- és Erdőgazdasági Albizottság vonta magához a leglényegesebb gazdaságpolitikai ügyeket és csak Jelentéktelen fellebbezési esetek maradtak más bizottságok hatáskörében. Ilyen természetű iratok találhatók a megmaradt anyag nagy részében is. Többek között a K.B. ülésein birélták felül a legeltetési társulatok zárszámadásait, a konyhakertek igénybevételének Jogosságát, a börtönőrökről szóló jelentéseket, a cséplési üzemanyag biztosításának feltételeit, a rokkantsági dijak kiutalását, a beiskolázások előkészítését, óvodák költségvetését, kisebb jelentőségű birtokcseréket stb. Viszont annál gazdagabb iratanyag található a már említett 12.510/1948. /XII.17./ Korm.sz. rendelettel szervezett Mező- ós Erdőgazdasági Albizottságok működése köréből 1949-ből, mert a kormányzat ebben a földmüvelés irányításénak újszerű szervezetét ismerte fel. Ennek a munkájában lényegében az állami és törvényhatósági irányítás egésze résztvett, miután a tagok sorában a főispán AJLDP.kJ.e_te_ alat t megtalál ható a pénzüg ylgaz gatóság vezetője, a mezőgazdasági
