Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXVI. fondcsoport. INTÉZETEK, INTÉZMÉNYEK - Tanintézetek

létesítésének gondolatát a járási főjegyző is. A széleskörű társadalmi összefogás eredményeként 1946. december 1-én megnyitotta kapuit a bihartordai Mártonffy-kastélyban a Sárréti Népfőiskola, melynek első "faluvezető tanfolyamára" 32 férfi és 18 nőhallgató jelentkezett. Az iskola tantervét a VKM 5000/1946. számú rendeletének szempontjai szerint úgy állították össze, hogy az a korszerű általános műveltség megalapozását, a képességek fejlesztését és a helyes közösségi magatartás kialakítását szolgálja. A Sárréti Népfőiskola három éven keresztül adott helyet a tanulni vágyó paraszt fiataloknak, s a tanfolyamok változatos tematikája biztosította a széleskörű ismeretszerzést, A Népfőiskola iratainak csak töredéke áll rendelkezésre, de a szervezés körülményeire, igazgatására, a hallgatók összetételére, az előadók személyére adatok találhatók e fondon kivül a biharnagybajomi községi Nemzeti Bizottság jegyzőkönyveiben, a bihartordai községi iratokban, Bihar megye Szabadművelődési Felügyelőjének, valamint a Sárréti járás főjegyzőjének anyagában. Iratok 1947-1948 1 csomóVagyonkezelési iratok: pénznapló 1948-1949; Ingóvagyonkimutatások 1947-1948; Terményszámadás 1949; Szerelvények nyilvántartása 1948-1949; Anyagszámadás 1948-1949; Butorzati leltár 1946, 1948; Könyvtári szakleltár 1946-1949; Leltári napló 1949 1 csomó A MAGYAR ÁLLAMI GAZDAKÉPZŐ ISKOLÁK IRATAI XXVI.635-638. Az FM és a VKM. 53.800/1945. számú rendeletével /M.K. 138./ intézkedett a magyar gazdaképző iskolák felállításáról, illetve továbbfejlesztéséről. A korábban "mezőgazdasági szakiskola", "téli gazdasági iskola", "mezőgazdasági iskola" néven .működő intézmények az 1945/46, tanévtől egységesen "magyar gazdaképző iskola" elnevezés alatt az F.M, irányítása alá kerültek. Az iskola feladata az alapvető mezőgazdasági szakismeretek biztosítása nyolcosztályos népiskolát, vagy a középiskola négy alsó osztályát végzett "gazdaifjak" és "gazdaleányok" részére. Az új rendelet a földreform végrehajtásához kapcsolódva a kisbirtokosok és az újonnan földhözjuttatottak gyermekei számára a kisparaszti gazdaságok vezetéséhez kivánt továbbképzési lehetőséget biztositani. A gyakorlati munkára való felkészités az iskolák tangazdaságaiban folyt. A rendelet megjelenése után több községben megszervezték az iskolát. Bár ezek az intézmények azonos céllal működtek, elnevezésük mégsem egységes. Debrecenben "Magyar Állami Gazdaképző Iskola"-ról, Hajdúszoboszlón és Derecskén "Állami Gazda- és Gazdaasszonyképző Iskola"-ról tudunk. Sárrétudvariban "Állami Gazdaképző Iskola"-t, Kábán "Magyar Gazdaképző Iskolát" állitottak fel. Az iskolák működésének menetét csak irattöredékek őrzik; ezekből az iskola szervezetére, működésére, a hallgatók összetételére, a gazdaságban folyó gyakorlati oktatásra szerezhetünk adatokat.