Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXV. fondcsoport. A JOGSZOLGÁLTATÁS TERÜLETI SZAKSZERVEI - Biróságok, ügyészségek

A DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA, MA3D DEBRECENI FELSŐBÍRÓSÁG IRATAI 1945-1950 XXV.2. 0,65 fm. A bírósági szervezetben a felszabadulást követően közvetlenül nem következett be változás. A különböző fokú jogalkalmazó fórumok kevés változtatással alapvetően éveken át azonosak maradtak. Viszont a biróságok tartalmi munkájában a korábbihoz viszonyitva lényeges módosulások jeleivel találkozunk. Mindenekelőtt a biróságok munkájában is fokozatosan érvényesültek a politikai változások. Legelőször megindult a személyi állomány tisztogatása, amely döntő fordulatot az 1948. évi 22.t.c. felhatalmazása alapján vett azzal, hogy az igazságügyminíszter felhatalmazást kapott a birói kar tagjainak áthelyezésére vagy kényszernyugdijazására. A tartalmi munka változásét biztositotta a népbiróságok felállitása a 81/1945. M.E.sz. rendelet alapján, amely lényegében az első lépésnek tekinthető a szocialista tipusú biróságok kialakításának irányában. E biróságok elnökét az igazságügymínisi <.ír nevezte ki, hat ülnökét pedig a Függetlenségi Front pártjai jelölték. E biróság vádhatósága a népügyész volt. További demokratizálási folyamat eredményeként látott napvilágot az 1949. évi 11.t.c., amely a népi ülnököket a büntetőbiráskodás minden területén bevonta az Ítélethozatalba azzal, hogy a törvényszékeken 3, a járásbíróságokon 2 népi ülnök vett részt minden egyes tárgyaláson. Az 1949, évi 20, t.c. /az Alkotmány/ megváltoztatta a biróságok elnevezését s ezzel formailag is felszámolta a birói szervezet feudáliskori maradványait. A Kúriát Legfelsőbb Bíróságnak, az ítélőtáblát Felsőbíróságnak, a Törvényszéket pedig Megyei Bíróságnak nevezte el. A Felsőbíróságot az 1950. évi 4.t.c. megszüntette, hatáskörének egy része a Megyei Bírósághoz került át. További változásokat vont maga után az 1952. évi III.t.c, amely a polgári perrendtartást szabályozta; ez 1953. január 1-én lépett hatályba. Teljességében a bírósági szervezetet az 1954. évi 2.t.c. alakította ki, a»elynek végrehajtási utasítása a 4/1954. /V.27./ I.M.sz. rendelettel született meg. A fent elmondottak a birósági szervezet felépítésének és munkája tartalmi elemeinek általános kérdéseit érintették. Maga az ítélőtábla is ezek körébe tartozott. Az ítélőtábla végleges polgári formáját az 1890. évi 25. t.c, rögzitette, amely kisebb módosításokkal 1950-ig fennmaradt. A Debreceni ítélőtábla, hasonlóan a többihez, nem egyetlen törvényszók fölött gyakorolt joghatóságot, hanem illetékessége több megyére terjedt. Hatósága alá tartozott a debreceni, a miskolci, a nyíregyházai, a sátoraljaújhelyi törvényszék, tehát Hajdú, Szabolcs, Szatmár és Zemplén megyék területe. A felszabadulás után mindezekhez még a berettyóújfalui és derecskéi járásbíróság járult, tehát Bihar megye is a Debreceni ítélőtábla illetékességi körébe került.