Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Bihar megye önkormányzati szervei

c./ Közellátási kormánybiztosi iratok 1945-49 9 doboz Kimutatások 1949 5 kötet Iktatókönyvek 1945-1949 3 kötet Tárgymutatókönyvek 1946-1948 3 doboz BIHAR VÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI 1945-1950 XXI.2. 0,10 fm. A törvényhatósági bizottság a vármegyei önkormányzat irányitó testülete volt. A felszabadulás után - a formai elemektől eltekintve - megváltozott az önkormányzat tartalma. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásával, 1944. dec. 22. óta, más osztályalapokra kellett fektetni az önkormányzat működését. Ezt a szándékot juttatta kifejezésre a 14/1945. M.E.sz, kormányrendelet, amely előirta, hogy a helyi önkormányzatokat a demokratikus pártok és a szakszervezetek alkossák meg és maguk gondoskodjanak az igazgatási szervezet létrehozásáról. A kormány tehát viszszaállitotta a korábbi önkormányzati testületek formáit, de a személyi kiválasztásnál érvényt szerzett a forradalmi erők akaratának. Ennek a folyamatnak eredményeként születtek meg területünk kér vármegyéjének és Debrecen városnak különböző fokon működő önkormányzatai is. Bihar vármegye a felszabaduláskor eajátos helyzetben volt. Az 1940'. évi II. bécsi döntés értelmében 1940 szeptember után a vármegye területe Nagyvárad székhellyel kiterjedt az 1920 előtti községekre. Az 1030/1945. M.E.sz. rendelet - támaszkodva a 14/1945. M.E.sz. iránymutatására - több módositást tartalmazott a felszabadulás előtti állapotokhoz képest, amikor az önkormányzati testületek összetételét megváltoztatta, A rendelet eltörölte a virilizmust, kimondotta, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlésén csak a választott tisztviselők élvezhetnek szavazati jogot. Ez a rendelet a munkás-paraszt forradalmi diktatúra időszakának megfelelően inditotta el az önkormányzat testületi szervezetének: a törvényhatósági bizottságn

ak a működését. A törvényhatósági bizottság gyakorlatilag a vármegye, valamint a vele egy szinten álló szabad királyi, illetve az 1929. évi 30. t.c. óta törvényhatósági jogú város önkormányzati szervezetének legmagasabb fóruma. A törvényhatóságok jogkörét az 1886. évi 21. t.c. 2.§-a állapította meg és az lényegében a felszabadulás után sem változott. Bihar vm. 1944 okt. 6-28. között szabadult fel. Ezzel elkezdődhetett a népi demokratikus forradalmi átalakulás. De a két megyerész államterület szerinti elválasztásának tárgyalásai még hosszú hónapokat vettek igénybe. 1944. novembere óta a két rész egymástól függetlenül élt, Berettyóújfalu ill. Nagyvárad központtal. Kétségtelen, hogy az 1945. július 8-án 4330/1945. M.E.sz. alatt kiadott kormányrendelet a vármegye székhelyeként a tényleges helyzetnek megfelelően már Berettyóújfalut jelölte meg és egyúttal arról intézkedett, hogy Bihar vármegyéből Békés vármegyéhez kell csatolni Geszt, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán