Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIV. fondcsoport. A KÖZIGAZGATÁS TERÜLETI SZAKSZERVEI - Földmivelésügyi szakszervek

lására irányult a 2212/1947. eln.2. F,M, számú rendelet, amely vármegyei tervgazdasági értekezleteket rendszeresített a kerületi gazdasági főfelügyelő elnök lete alatt. 1948. márciusától kezdve a kerületi termelési miniszteri biztosi munkakört is a kerületi gazdasági felügyelőre bizta a minisztérium. A Mezőgazda sági Igazgatóság létrehozásával szüntette meg munkáját.a kerületi gazdasági főfelügyelő. A Tiszántúli Kerületbe Békés, Bihar, Hajdú-, Jász- Nagykun-Szolnok, Szabolcs és Szatmár megyék tartoztak. Az iratok utószámos csatolása jellemzi az irattári rendszert, bár előfordul az előszámos csatolás is. Az iktatókönyvben feltüntették az elő- és utószámokat. Az iratok gazdag anyagot szolgáltatnak a kerület mezőgazdaságának történetére vona tkozóan. a. / Iratok 1944-1949 Iktatókönyvek 1944-1949 Tárgymutató 1945-1950; számmutató 1946-1949 b. / Tervgazdasági értekezletek elnökének hatáskörében intézett iratok és iktatókönyv 194S-1949; Tervgazdasági értekezletek jegyzőkönyve 1947-1948 c. / Kerületi termelési miniszteri biztos hatáskörében intézett iktatott iratok 1948; iktatókönyv 1948-1949 5 csomó 2 kötet 2 kötet 1 csomó 1 csomó 1 csomó 1 csomó BIHAR VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐ IRATAI 1944-1948 XXIV.217. 1,30 fm. A megyei gazdasági felügyelő megyei irányitó szervezet volt a felszabadulás előtt és az maradt a felszabadulás után is. Feladatkörébe tartozott a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdasági termelés /kivéve a kertészetet és szőlészetet/, az állattenyésztés, a legelőügy, a tagositás, a mezőgazdasági hírszolgálat és részben a földbirtokpolitika, később közhatalmi jogkört is kapott /adókedvezmény engedélyezés, stb./ A vármegyei gazdasági felügyelő irányította a járási gazdasági felügyelőket is, A felügyelő irányitása alatt működött a megyei munkaközvetítő hivatal is. A Bihar megyei gazdasági felügyelő munkakörét 1949. március 31-én adta át a vármegyei Mezőgazdasági Igazgatóságnak. Az iratok kezelése nem volt egységes a fenti időszak alatt. 1945-ben gyűjtőszámokat használtak, 1946-tól előreugrós alapszám szerint kezelték az iratokat. 1948-ban az előző két iratkezelési rendszert egyszerre alkalmazták. A munkaügyi felügyelő iratait is a felügyelőség központi iktatójában tartották nyilván. Az 1949, január-március között keletkezett iratok a Mezőgazdasági Igazgatóság anyagában találhatók meg.