Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIV. fondcsoport. A KÖZIGAZGATÁS TERÜLETI SZAKSZERVEI - Pénzügyi szakszervek

utószámos rendszerben kezelték az 1949-1950-es évek anyagában fellelhetők az 1945-től keletkezett alapiratok is, melyek még az Elhagyott Davak Kormánybiztossága működéséből származnak. Az iktatókönyvek, melyek a mutatót is tartalmazzák, csak 1949-1950. évből állnak rendelkezésre. A mutató vezetésénél tárgy szerinti csoportositást alkalmaztak a gyakran előforduló ügyeknél /pl. a mentesítések, felfüggesztés, elkobzás, stb./ az egyedi ügyek pedig ABC rendben kerültek mutatózásra. Tekintettel arra, hogy a Felszámoló Bizottság hatásköre Bihar megyére is kiterjedt, az anyagban a Bihar megyére vonatkozó ügyek is megtalálhatók. Iratok 1945-1950 19 csomó Iktatókönyv 1949-1950 2 kötet Ingatlanok kártalanítási főkönyve 1946 1 kötet Elhagyott javak jegyzéke 1945-1947 1 kötet Hajdú vármegyében kirendelt gondnokok kimutatása 1945-1948 1 kötet A DEBRECENI PÉNZÜGYIGAZGATÓSÁG IRATAI /1944-/ 1945-1950 XXIV.102, 2,80 fm. A pénzügyigazgatóság polgári kori szervezetére, működésére a "Helytörténetirás Levéltári Forrásai" II. kötetének 318-321. oldalain olvasható ismertetés. Mint állami szerv a felszabadulás után a 14/1945. M.E. számú rendelet alapján tovább folytatta működését. A városi, járási és községi adóhivatalok irányitása és ellenőrzése továbbra is fontos feladata maradt. Különösen az adóbehajtás terén jelentkező nehézségek megoldásához kellett az adóhivatalok számára segítséget nyújtani. A behajtáson kivül jelentős feladata volt az adókivetési kulcsok megállapítása, a fogyasztási adók kezelése, részletfizetési kedvezmények és fizetési halasztások engedélyezése. Gyakorolták a jövedéki ellenőrzést, eljártak a jövedéki kihágások és adócsalások ügyében. 1949-től az elhagyott javak felszámolásának operativ feladata is a Pénzügyigazgatóság hatáskörbe ment át. A pénzügyigazgatóság működéséből rendelkezésre álló főnöki iratok értékes anyagot tartalmaznak az adóhivatali és pénzügyigazgatósági alkalmazottak személyi és szolgálati ügyeire. A pénzügyigazgató gyűjtötte és terjesztette fel a földadónyilvántartási biztosoktól és az állami adóhivatalok főnökeitől bekért gazdasági helyzetjelentéseket 1946-1948 között a Pénzügyminisztérium részére. Ezek a jelentések a helytörténeti kutatásnak nélkülözhetetlen forrásai, minthogy adatokat tartalmaznak a község vagyoni helyzetéről, az ellátatlan lakosságról, a mezőgazdasági munkák állásáról, stb. A pénzügyigazgatóság sorszámos iratkezelést alkalmazott, de a számkereteket az egyes ügyosztályok részére külön-külön meghatározták. Az iratoknak csak töredéke áll rendelkezésre. A pénzügyigazgatóság működéséről a segédletek" tájékoztatnak. A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség működéséből főleg a számviteli nyilvántartások maradtak meg.