Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XVII. fondcsoport. NÉPHATALMI ÉS KÜLÖNLEGES FELADATOKRA ALAKULT BIZOTTSÁGOK IRATAI - Népi Bizottságok

BIHAR VÁRMEGYE NÉPI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI 1948-1949 XVII.901. 0.50 fm. Bihar vármegye Népi Bizottsága 1948 decemberében kezdte tevékenységét, ösz­szefogta, irányította a megyében működő járási népi bizottságok munkáját, s-a Népfronttal szoros együttműködésben szervezte a lakosság ellátását, a termény­begyűjtést ós felvásárlást. Foglalkozott a vetésterület meghatározásával, a beszolgáltatás megszervezésével, házhelyjuttatással, adóztatással, a berekbö­szörményi gáz hasznosításával, vágási engedélyekkel, kiskereskedők közellátás­ban végzett tevékenységével, az orvosi ellátás kérdéseivel a FMSz-ek ügyeivel, termelési szerződések megkötésével. A fondban megtalálhatók a járási és községi népibizottságok jelentései. Iratok, jelentések, jegyzőkönyvek 1948-1949 4 doboz Iktatókönyv 1948-1949 1 kötet Mutatókönyv 1949 1 kötet BIHAR VÁRMEGYE OPERATÍV BIZOTTSÁGA, BERETTYÓÚJFALU, IRATAI 1949 XVII. 902. 0,53 fm. Bihar vármegye Operatív Bizottsága 1949. január 16-án tartotta alakuló ülését Berettyóújfaluban. Tagjai sorában foglalt helyet az alispán, az MDP. vármegyei titkára mint elnök, a Független Kisgazda Párt titkára, a Nemzeti Paraszt Párt titkára, a DÉFOSZ vármegyei titkára, a közellátási felügyelő, a mezőgazdasági igazgató, a SZÖVOSZ vezetője, a Terményforgalmi N.V. vezetője, az MNDSZ. titkára, a MINSZ vármegyei titkár és a rendőrség megbizottja. Fela­data volt, hogy a közellátási felügyelőséggel együttesen intézkedjék a cséplés és termónybegyüjtésre vonatkozó rendelet megjelenése után /május 31./ a közsé­gi elöljáróságoknál, s a gazdákkal, népi szervekkel gyűléseken ismertessék az irányelveket. A vármegyei bizottság mellett létrehozták a helyi, hasonló funkc­cióval működő operativ bizottságokat, amelyek a népfront bizottságok elnökeinek irányitásával működtek. Feladatkörükbe tartozott a gabonaraktárak előkészitése, a zsizsiktelenitő kamrák előkészitése, az aratási munkák időbeni megszervezése, a kulákokkal történő aratási szerződések megkötése, az aratási szalonna biztosítása, a csép­lés és begyűjtési munkálatok egységes irányítása, a malmok üzemképes állapot­ban tartása, a versenyszellem ébrentartása, a beszolgáltatási kötelezettség teljesítése, az őszi mélyszántás és a kukorica begyűjtési ütemterv teljesítése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom