Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIII. fondcsoport. TANÁCSOK - Járási tanácsok iratai

zést. A gyógyító-megelőző feladatok között a csoport megszervezte a lakosság általános és szakorvosi ellátását és a megbetegedések megelőzését. Irányitja a testnevelési és sportegészségügyet, a gyógyi'.ó intézményeket, irányitotta a tömegbetegségek elleni küzdelmet, megszervezte az üzemi dolgozók orvosi ellátá­sát, a gyermekek orvosi ellátását, a szülészeti ellátást, az újszülöttek gon­dozását és a nőgyógyászati ellátást. Irányitotta a gyermekkórházakat, bölcső­déket, szülőotthonokat, a helyi kórházak szülészeti és nőgyógyászati osztályát, a szülészeti és nőgyógyászati rendeléseket, megszervezte és irányitotta a gyer­mekorvosi ellátást. A tanácsi szakigazgatási szervezet változásai a járási szerveket is érintették. A 34/1951. /II.4,/ M.T, számú rendelet értelmében a járási Testnevelési és Sport­bizottságokat megszervezték 1951 februárjában. A bizottságok tagjait a járási tanácsok végrehajtó bizottsága nevezte ki. A 2021/6/1952. M.T. számú rendelet alapján a járási terv- és statisztikai csoportokból a statisztikai részleg le­vált, s megalakultak a Központi Statisztikai Hivatal járási statisztikai felü­gyelőségei 1952. április 1-vel. Az 1067/1953. /X.29./ M.T. számú rendelet a szociálpolitikai ügykört elválasztotta az igazgatási osztálytól és önálló szociálpolitikai csoportok alakultak. Az 1-36/1954. M.T. Helyi Tanácsok Titkár­sága által kiadott rendelkezés értelmében a szociálpolitikai csoportok létszá­mát megállapították, s az állásokat 1954. február 1-ével engedélyezték. A 2126/42/1954. M.t.h. értelmében a szociálpolitikai csoport az egészségügyi cso­porttal olvadt össze. A rendeletet az 1-166/1954. számú M.T. titkársági utasi­tás hajtotta végre, mely 1954. október 19-én felhivott, hogy a szociálpolitikai csoportok az egészségügyi szervekbe olvadtak be. Ugyanekkoriban a 2111/39/1954. Mt.h. szerint a gyámügyi igazgatást az oktatásügyi szakigazgatási szervek lát­ták el. Az 1954:111. törvény alapján a járási tanács végrehajtó bizottságának a város ­és községgazdálkodási csoportját is megszervezték az addigi épitési és közle­kedési csoportból és az igazgatási osztály lakásügyi előadójából. Ezek feladat­körét vette át a vkg. osztály. Emellett egy számviteli előadó is volt az osz­tályon, aki a költségvetési és számviteli ügyeket intézte. A csoportokat 1954. március 15-ig minden Járásban megszervezték. 1954. áp­rilis 5-ig a járási begyüj tési csoportok megszűntek és az állami jellegű járá­si Begyűjtési Hivatalok megalakultak április 12-ig. A megyei mezőgazdasági igaz­gatóság megalakulásával egyidejűleg a járási mezőgazdasági osztályokat is meg­szervezték a korábbi osztály feladatainak kibővitésével. így a járási állatte­nyésztési csoport vezetője egyúttal a járási állattenyésztési állomás vezetője is volt. A növénytermesztési csoportban körzeti agronómusokat alkalmaztak, aki­ket a községekben állítottak munkába azokon a helyeken, ahol nem volt községi mezőgazdasági előadó. Az agronómus körzetébe 3-4 község tartozott. Az 1954: X. törvény, a második tanácstörvény is kinyilvánította, hogy a taná­csok az államhatalom helyi szervei és egyben a dolgozók legszélesebb tömeg­szerveze tei. A tanácsok demokratikus alapelvek szerint választott és a demokratikus centra­lizmus alapján működő testületi szervek. Működési területükön a dolgozó nép egy­séges államhatalmát képviselik, ellátják a társadalmi, gazdasági és kulturális vezetés feladatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom