Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIII. fondcsoport. TANÁCSOK - Hajdú-Bihar megyei Tanács iratai

A megyei tanács a megye gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységét vezette, az alsóbb fokú államhatalmi és államigazgatási szerveket irányította és ellenőrizte. Feladata volt az állami rend és a közvagyon védelmének elősegítése, a törvények és felsőbb rendeletek végrehajtása. A megyei gazdasági tervet és költségvetést megtárgyalta és elfogadta, a helyi jellegű gazdasági vállalatokat irányította és ellenőrizte, a szövetkezeteket támogatta. A megyei tanács megválasztotta saját intézkedő szervét, a végrehajtó bizottságot, az alsóbb fokú végrehajtó bizottságok megválasztását jóváhagyta, megalakította a tanács állandó bizottságait. A megyei tanács jogorvoslati hatóság volt a saját végrehajtó bizottsága és az alsóbb fokú tanácsok határozatai ellen. A megyei tanács szabályrendeletet alkothatott. Ha a tanács nem ülésezett, helyette a vb. járt el "Az állami élet fejlődésének és a tanácsok munkájának tapasztalatai alapján szükségessé vált az új tanácstörvény megalkotása. Az 1954: X. törvény szabályozta újra a tanácsok szervezetét. E törvény értelmében a tanácsok legfelsőbb felügyeletét az országgyűlés és az Elnöki Tanács látta el, a minisztertanács közvetlen ellenőrző jogköre megszűnt. A tanács csak a felsőbb államhatalmi szerveknek volt alárendelve. A második tanácstörvény szerint a megyei tanács korábbi hatásköre megmaradt A tanács feladatkörében határozatokat hozott és rendeleteket adott ki, melyek a megye összlakosságára kötelező erejűek voltak, A tanács elnöke az első tanácstörvény szerint a vb, elnöke volt, a második tanácstörvény értelmében a tanács ülését a tagok közül esetenként választott elnök vezette. A tanács önállóságát ez a rendelkezés is erősítette. A tanács a dolgozóknak az állami ügyek intézésében való részvételére, a tanács munkájának elősegítésére állandó bizottságokat alakított. Az 1950: I. tv. szerint az állandó bizottságok az egyes osztályok munkáját támogatták és ellenőrizték. Az állandó bizottságok a végrehajtó bizottságnak-számoltak be, de szükség esetén a tanácsnak is jelentést tehettek. A második tanácstörvény alapján az állandó bizottságok jelentősége megnőtt. A tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szerveiként a szakigazgatási szervezet tagolása szerint alakultak meg ugyan, de közvetlenül a tanácsnak tettek jelentést, javaslataikat a végrehajtóbizottság köteles volt megtárgyalni. Az állandó bizottságok és a végrehajtó bizottság egymást segítette és tájékoztatta. A megyei tanács jegyzőkönyveit 1950-1954 között a vb. jegyzőkönyvekkel egységes időrendben kötötték össze, tehát ezek fondok szerinti elválasztása csak elméletileg lehetséges. 1955-1956-ban a tanácsülési jegyzőkönyveket időrendben kötötték be. Az állandó bizottsági jegyzőkönyvek is a tanács fondjához tartoztak, azonban hiányosan maradtak meg. A tanács hatáskörének megfelelően a jegyzőkönyvek foglalkoztak szervezeti kérdésekkel, a végrehajtó bizottság jelentéseivel a gazdasági és kulturális élet helyzetével, az iskolai oktatás kérdéseivel. Legértékesebbek az egy-egy negyedéves időszakról készített beszámoló jelentések. A megyei tanács foglalkozott a járási és városi tanácsok vb. tagjai megválasztásának jóváhagyásával is, igy erre vonatkozóan is vannak adatok. A kutatás a jegyzőkönyvek átnézésével végezhető. A tanács határozataival kapcsolatos iratok a titkárság fondjában találhatók .