Debreceni iskolák - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 8. (Debrecen, 1975)

Középiskolák

A KÖZÉPISKOLÁK A középiskolák a legmagasabb fokú tanulmányokra előkészítő iskolatípusok; azzal a céllal létesültek, hogy a tanulmányi időszak alatt hallgatóikat általános műveltséghez juttassák. Hazánkban a XVIII.századtól kezdődően a középiskoláknak különféle típusai alakultak ki, a tanitás anyagától függően. Ennek alapján főként a XIX.sz. óta ismerünk gimnáziumokat, reáliskolákat, reálgimnáziumokat. Előbbieknél a humán, utóbbiaknál a gyakorlatias képzés és a természettudományos ismeretek közlése volt a döntő. A fiu-középiskoláknak az 1777. évi I.

Ratio Educationis igyekezett egységes szervezetet biztosítani a tankerületek meg szervezésével. A tankerület élén a főigazgató állt, aki tanulmányi és anyagi ügyekben összekötő feladatkört látott el a kor mányzat és az iskolák között. A főigazgatói székhelyeken archi gimnáziumok működtek, mig más városokban kis- és nagygimnáziumok, algimnáziumok szervezésére került sor. A kisgimnáziumban három grammatikai osztály, a nagygimnáziumban öt osztály, a há rom grammatikai és a két humánitás-osztály működött. Az l8o6ban kiadott II.

Ratio Educationis a gimnáziumot hatosztályúvá fejlesztette. Az iskolarendszer átalakítására irányuló reformok közül kiemelkedő jelentőségű az Organisations Entwurf /185

0

/, mely a középfokú oktatás korszerűsítését szolgálta. A gimnáziumot 8 osztályúvá fejlesztette a korábbi 6 osztályos gimnázium és a kétéves filozófiai tanfolyam összevonásával. A Thun-féle tanterv a humán tárgyak tanításának kedvezett,de jelentős helyet kaptak a reáliák is. Az osztálytanitási rendszer helyébe a szaktanári rendszert vezette be s a képzés érettségi vizsgálattal zárult. Az abszolutizmus bukása után számos kísérlet történt a középiskolák szervezeti és tanulmányi szabályozására. A középiskolák továbbfejlődését szolgálta a Trefort Ágoston által 1883-ban kidolgozott középiskolai törvény, mely az l883.évá 30.tc-ben nyert megfogalmazást, s a középiskoláknak alaptör-