Béres András: Útmutató krónikaíróknak - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 7. (Debrecen, 1975)

A krónikalrásról általában

A krónikairásról általában A helytörténetkutatás munkamódszerei között egyre jelentősebb helyet foglal el a krónikairás, mint forrásfeltá­ró dokumentációs tevékenység, az élet sokoldalú megnyilvánulá­sainak hűséges megörökitője. Az országosan terebélyesedő moz­galom, mint a hazafias nevelés sajátos eszköze, a Hazafias Népfront keretében bontakozott ki. Országszerte egyre sürge­tőbben került előtérbe szocializmust épito, gyorsan változó vi­lágunk megörökítése, amely a helytörténeti kutatásnak egyik igen fontos feladata." 1, Baranyában, tanácsi rendelettel minden lakott településen kötelezővé tették a helytörténeti krónika vezeté­p sót. Mi nem kívánjuk lemásolni e kezdeményezést, hanem a kö­rülményekhez alkalmazkodóan ahol ennek személyi és egyéb fel­tótelei adottak, önkéntes alapon, szervezetten akarjuk eredmé­nyessé tenni a krónikairáet. A baranyai példa alapján a Hajdú­Bihar megyei Levéltár kezdeményezőén kapcsolódott e munka irá­nyításába. A Levéltári Igazgatóság országosan is kiemeli fon­tosságát:^ n A helyi-párt- és népfrontbizottságok, valamint mű­velődésügyi szervek támogatásával mind többfelé meghonosodó kró­nikairás mér eddig is jelentős eredményeket ért el a tevékeny demokratikus és szocialista hazafiság egészséges egybeötvözóse, fejlesztése, multunkat és jelenünket egységben látó,haladó tör­ténelemszemlélet társadalmi mértékben való kialakítása,napjaink történetének megörökítés s ezzel hely történetírásunk kútfőinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom