Béres András: Útmutató krónikaíróknak - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 7. (Debrecen, 1975)

A szocialista krónika

munkái is arról tanúskodnak, hogy Baranya megye az országban élenjáró e műfajban.

2

^ A Borsod megyei a Hajdú-Bihari kezdeményezés, bár vannak szép eredmények, eltörpülnek a baranyai konkrét eredmények mellett. Ha a Baranya megyei példát vesszük figyelembe, akkor a krónika tulajdonképpen három fő részből áll: I. Évkönyv, amelynek bevezetője a közelmúlt történeti eseményeinek összefoglalása. A bevezető után következik az események időrendi öszszefoglalása. II, Évvégi rendszerező összesítés. III. Dokumentumgyűjtemény. Az évkönyv jellegű összefoglalás január elsejével kezdődik és december 31»-ig tart, amely akarva-akaratlanul a lakott településnek egyben történeti, néprajzi, szociográfiai krónikája is lesz. A dokumentumgyüjtemény a legértékesebb kiegészitő lehet, különösen ha a változásokat rögzitő fényképeket is figyelembe vesszük. Azt azonban tudni kell,hogy a krónika, még a legtöbb és szemléltető dokumentációval ellátott krónika sem helyettesitheti az irattári anyagot, a forrásértékű levéltári történeti értékű gyűjteményt, csupán annak kiegészitŐje lehet. Nem lenne szerencsés erőszakolni sem a krónikairást, mert minden rendelet, különösen ha anyagi feltételei nem biztositottak, csupán annyit ér, amennyit abból a jószándék megvalósít. ösztönözni kell az ujabb kezdeményezéseket, és segíteni kell a rendszeres krónikavezetés megindítását különö-