Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

Függelék - Követi utasítások

2-ször pedig úgy érdeklik ezen nemes várast, mint törvényhatóságot és törvényszékkel bírót. Ilyenek a 13-ik Törvénycikkely, mely szerént ezentúl minden nem nemesek is mindennemű követelésüket vagy személyeik sértését akárki ellen tulajdon felperességök mellett követelhetni fogják. 15-ik Törvénycikkely, mely azt rendeli, hogy jövendőre minden pénzbeli marasztaltatások árverés útján, készpénzzel fizettessenek ki (és hatóság jelenlétéhen történjenek), hogy az ingó javak árverési eladatására csak egy elégséges, de három hónapon túl nem terjedhető határidő rendeltessen. Ilyen a 17-ik Törvénycikkely, meg meghatározván, hogy a nem nemeseknek is megengedtetik büntető pereiknek feljebbvitele, midőn nemesekkel együtt állanak büntető perben; vagy a felperes tiszti ügyvéd az ítéletet feljebb vinni tartozik, vagy végre az ítélet hivataltól való megfosztást foglal magában, egyszersmind azt rendeli, hogy verettetési büntetéssel az ítélt rab egy fertály esztendő lefolytában ugyan azon egy ítéletnél fogva csak egyszer fenyíttethessék és 25 pálcánál többel nem fertály, hanem csak fél esztendőnként büntettethessék. (A továbbiakban ismerteti a többi törvénycikket.) Forrás: HBmL, Jel. 449/1836. 1839. június 24. Követi utasítás az országgyűlési szavazat tárgyában Mint minden Királyi Városok, úgy ezen város is az országos alkotmányt közvetetlen érdeklő s minél elébbi orvoslást kívánó sérelemnek tartja a negyedik rend törvényeink által adott szavazhatási jogának kéttségben hozatalát, vagy annak mint a közelebbi Ország Gyűlésein sajnosán tapasztaltatott, önkény alá vetett korlátozását és hatásának egyedül törvény elleni visszaélés által gyakorlott bíráltatását. Ennélfogva, noha ezen városnak is fő óhajása révén az, hogy a Királyi Városok ezen bizonytalan helyhezetből kiemeltessenek, annak minél elébbi eszközlésére minden lehető törvényes módokat elővétetni kíván: mind azonáltal czélravezetőnek éppen nem látja több királyi városoknak odaintézett szándékukat (hogy a kerületi és országgyűléseken ne vegyenek részt és külön gyűléseket tartsanak). A külön kerület alkotása által megszabadást nyilvánítván, a harmadik rendnek eddig is tapasztalt idegenkedésére még nagyobb ok fog szolgáltatódni, sőt ezáltal a jövendő rendszerezésre nézve azon káros utasítás fog adódni, miszerint a királyi városoknak, mint különvált testületnek szavazata összvevéve, egyben fog számíttatni. Forrás: HBmL, Fog. 187/1839. 1840. április 2. Követi pótutasítás (Csatlakozik Bihar megye állásfoglalásához az úrbéri tartozások megváltása tárgyában.) Meg vagyunk arról győzettetve, hogy ezen tartozásoknak örökös megváltása szintúgy a földesuraknak, mint a jobbágyoknak érdekökben áll, az egész hazára nézve pedig jóitevő befolyással lehet, nem késünk annak a maga idejében és helyen leendő pártolását követ uraknak ajánlani. Ami pedig a sidók emancipációját illeti, mivel ez a tárgy a Karok és Rendek Tábláján keresztül ment, nem sok reménységünk lévén hozzá, hogy ellenkező utasításainknak valamelly sikert lehessen szerezni, tsak általánosan oda kívántuk a Követ urak figyelmét felhívni, mi szerint azt eszközölni igyekezzenek, hogy ha a sidók a polgári társaságba felvétetni s annak rendes tagja lenni óhajtanak, nyújtsuk ennek mindazon bátorságot és kezességet, mellyet a társaság több tagjaitól méltán megkíván; miből önként következik, hogy különösen a királyi városokba leendő beeresztését a sidóknak bizonyos feltételekhez szükséges kötni, jelesül azokhoz, mellyek a publico-politicumokban készült országos munkálatokban előterjesztve vágynak. Forrás: HBmL, Fog. 94/1840.